Kerr, Walter: A drámai nyelvről. (Szemelvények) - Korszerű színház 23. (Budapest, 1961)

IV. Izületi csúz

kell tényt-tényre halmoznia, amig bizonyos fokú igazsághoz nem ér."

Ennek megfelelően a fenti idézetek is különálló tényközlések tucatjaiból állnak: "Izgalmam fokozatosan csillapodott", "A megtollasodott népek hozzáláttak az estebédhez", "A fiú forgolódott ás mosolygott álmában", "Albertine már hazafelé tart", "Az óra éppen ötöt ütött, mikor Mr, Jones elindult Gloucesterből", "Minden pillanatban meghallhatom a csöngetését?*. Ha ezekből huszat-harmincat öszszerakunk, idővel kialakul belőlük valamilyen kép, vagy esetleg szivén is találnak bennünket; de az Író téglánként épit.

és az eljárás során a prózairóban természetes ellenállás alakul ki a képalkotással szemben. így kezdem: "ügy éreztem, az életem többé nem olyan -" - és valami színes hasonlat helyett igy folytatom: "amilyenné válhatott volna". így kezdem: "ez a nyugalom, amellyel Albertine-t hazavártam" - és ahelyett, hogy közvetlenül Írnám le a szóbanforgó érzést, igy folytatom: "nagyobb és tágasabb érzés volt, mint amilyet reggel éreztem, mikor még útnak sem indult". Állhatatosan óvakodom az illogikus szőkapcsolásoktól, amelyek a vers bűvös varázsát jelentik /az éjnek Igazában nincsenek gyertyái, a nap maga pedig sem nem bohő, sem ágaskodni nem szokott/. Megtörlöm a lábam, és bölcsen féken tartom toliamat és nyelvemet.

Ugyanakkor az egyes szavakat józanul válogatom meg, és - ha alkotói tüzem- elült - akár bizottsági jelentéseket is fogalmazhatok mór. Tárgyilagosan Írom le: "Izgalmam csillapodott" - és sem az izgalomnak, sem a csillapodásnak nem tulajdonitok a kifejezések Szótári meghatározásán túlmenő értelmet. így irok: "velemszületett erőmet és tettvágyamat egyre inkább csak az 6 felékesítésére fordíthatom"; vagy: "az árnyak most már egyre sűrűbben ereszkedtek alá a magas hegyek felől"; vagy: "mintha az imént megnyilvánult szánakozás és részvét sosem ismert szeretet és gyöngédség- 91 -