Kerr, Walter: A drámai nyelvről. (Szemelvények) - Korszerű színház 23. (Budapest, 1961)

IV. Izületi csúz

vásárolja/. Mág csak nem is a filmeseknek valamilyen primitiv képzetéből eredt, amely szerint a közönség nem képes egytagúnál hosszabb szavak felfogására.

A némaság - vagy legalább a viszonylagos némaság - a film egyik lényegbeli feltétele. A felvevőgépnek az a feladata, hogy mozgó képeket vegyen fel; a filmszínészé, hogy olyasmit tegyen, ami a képet mozgásban tartja; a filmrendezőé pedig az egyes mozgó képek olyan ceoportositása.hogy mozgásuk folyamatos és egymással összefüggő legyen.

A némafilm - mint film - egyáltalán nem volt alacsonyabbrendü a hangosfilmnél. Vannak, akik többre is tartják nála - ebbe a vitába most nem bocsátkozunk bele. /Csak annyira, hogy rámutassunk; a némafilm valamiképpen jobban kedvezett a tehetségek kibontakozásának,mint a hangosfilm; Chaplin, Keaton, Fairbanks, Garbo, Ford, Murnau és Flaherty^ - mind a némafilm égisze alatt tűnt fel./ Eszményi némafilmnek azt tartották, amelynek kevés a felirata; Chaplin gyér és nyersen tömör feliratait nem azért csodálták, mert olyan kifejezőek, hanem mert oly rövidek voltak. Murnau hírnevét egy felirat nélküli némafilm alapította meg.

Egyszer meg akartam tudni, mi az oka annak, hogy a huszas évek végén a film hanyatlásnak indult. Úgy látszik ugyanis, hogy körülbelül ekkor volt egy rövid időszak,

x/ Az említett rendezők közül az amerikai John Ford /az. 1395/ többek között az érik a gyümölcs és a Hová lettél drága völgyünk cimü, nálunk is Ismert filmek slkotója; a nemet' Friedrich Wilhelm Murnau

/1889-1931/ a némafilm hőskorának egyik legkiválóbb képviselőig; nevéhez fűződik pl. a Dr, Jekyll és Mr. Hyde Conrad Veidt főszereplésével készült ÖT ső változata, a hires Lírákul a s az Emil Jannings főszereplésével készült Tz utolsó ember; az amerikai Robert J. Flaherty 71334-1951/ szintén nagy alakja a film hőskorának; ő rendezte pl. Murnauval együtt a Tabut. a Nanuk cimü eszkimófilmet, valamint a Sebat felfedezd Elefánt Boyt. - /A szerk,/- 84 -