Kerr, Walter: „A szabálytalan” drámáról. (Szemelvények) - Korszerű színház 22. (Budapest, 1961)

III. Hogy ronthatjuk el a jó mesét?

szerződést. A fiú rokonai - a lány rég elvesztett apjával együtt - megérkeznek és beleegyezésüket adják & tél és a tavasz cifra házasságához* De az utolsó pillanatban kiderül, hogy a lányt már csecsemőkorától másnak Ígérték, és hogy igazi jegyese a fiú. A vén bolondot tönkre verték. A darab folyamán továbbá egy vígjátéki inas-szobalány pár vezeti szüntelenül orránál fogva a vén bolondot,sőt néhány ütleget is kap tőlük*

Molière nagyon ésszerűen azzal védte mag "cselekménytelen müveit", hogy a darab igenis osupa cselekvés, de a cselekmény fökép lélektani jellegű. És persze ez a lélektani cselekmény meg is van darabjaiban, méghozzá kápráztató formában. Csakhogy üstjükben jó adag fortyog a "közönséges" feszültségből Is.

Molière jellemvigjátékai leplezetlenül a hagyományos francia bohózat sikamlós beugratásain, durva tévedésein, cslhlpuhlján és éjszakai szöktetésein épülnek fel. Ha Shakespeare az ő drámairól iskolájának utcai verekedéseiből és vérfürdőiből megteremtette Júliát, Mercutiót, Beatricét és a különböző Richardokat,Molière viszont olyan darabokból, amelyekben a szereplők általában fülkékben rejtőznek és az asztal alá ugrálnak, megteremtette Arnolfot, Harpagont, Tartuffe-öt és Jourdain urat.

Mert ez az igazság: mihelyt a mélyére kezdünk hatolni azoknak a daraboknak, melyeknek alakjait a legjobban csodáljuk, egyszerre csak a cselekvésnek valósággal zsibongó méhkasára bukkanunk. Csodáljuk Elektrát, pedig gyilkosságban vett részt. Szeretjük Hővért, pedig Ismerjük tombolóan heves vérmérsékletét. Elbűvölve nézzük Sganarelle-t és Martine-t, pedig olvastuk a rendezői utasítást: "Sganarelle botot ragad, és elnáspángolja Martine-t."1

x Hővér - az ifjú Henry Percy, Shakespeare JV,Henrikjének egyik szereplője. Sganarelle és Martine Molière Botcsinálta doktorának házaspárja. - /A szerk. /- 81 -