Kerr, Walter: „A szabálytalan” drámáról. (Szemelvények) - Korszerű színház 22. (Budapest, 1961)

I. Hogy állunk ma?

kívánják, hogy folytassa csak a gyártást! felismeri, hogy ha egy korrupt társadalomban ragaszkodik a becsületéhez, •gyedül kell maradnia. A másikban egy TV-tisztviselő jön rá, bogy barátját kommunista érzelmekkel gyanúsítják, és felettesei azt kívánják, tagadja meg ezt a barátságot; ha tehát egy pánikba esett társadalomban ragaszkodik a becsületéhez, egyedül kell maradnia. Hegint egy másikban egy ember, «1H megbízásból másoknak ir politikai beszédeket, megtudja, hogy gazdája megrágalmazta egy ellenfelét,s most azt követeli tőle, hogy olyan beszédet Írjon neki, amelyben megerősíti a rágalmat;ha tehát egy megvásárolható társadalomban ragaszkodik a becsületéhez, kihívó mozdulattal át kell ölelnie szive hölgyét. Sz az utóbbi vígjáték volt, Így talán nem is számit. De annyi bizonyos, hogy az egyik ilyen átírás valósággal mintája volt a mesterségbeli Ügyességnek s a másik kettő is arra vallott, hogy a szerző bizalmas ismeretségben van a színpad szabványosított eljárásaival.

És mindez utánpótlásunk legígéretesebb tagjainak munkája, buzgó fiatal férfiaké és nőké, akik tehetségükkel kiérdemelték a színházi ügynökök érdeklődését, a vállalkozók lelkesedését és a mecénások anyagi támogatását. Bgylk mü sem nyers vagy durva. Ellenkezőleg, meglepően ügyes mindegyik, Írójuk nagyon is tisztában van a *hogyan"-nal. Mégis: belül, a mélyben üres, élettelen mindegyik.

Miért bizonyul ennyi rátermettség, ennyi hozzáértés, ha jobban megnézzük, teljesen meddőnek?

Azt hiszem, több oka is van annak, hogy ezekkel a majdnem mindig jól épített s gyakran erőteljes darabokkal szemben első látásra ellenszenv támad bennünk. Az egyik ok, hogy azok a mintaképek, amelyeket a fiatalok elemeznek, elsajátítanak és utánoznak, maguk is elviselhetetlenül avultak, s megértek arra, hogy lomtárba kerüljenek. Az uj koponyák legjobbjai elhalt sejtekből táplálkoznak.- 24 -