Kerr, Walter: „A szabálytalan” drámáról. (Szemelvények) - Korszerű színház 22. (Budapest, 1961)

Bevezetés

Cummings 6 című müvét /1921/ elemei szenzációé kísérlet gyanánt.x Az Egyesült Államok egyik elnöke, találkozván egy színtársulattal, amely betévedt a Fehér Házba, azzal Igyekezett meghitt hangulatot teremteni, hogy sugárzó kép­pel magas höfoicu beszámolót tartott nekik a legpompásabb "darabról", amelyet valaha látott - a ilrs.Mlnlverröl. Az átlag-amerikai - elnöktől patkány Irtólg - tudja, hogy a színház létezik, noha ennek okát már nem Ismeri egész biztosan. Tudatának peremén olyasmi döngicsél, hogy a színház egyes szakembereknek különc foglalatossága,amely biztatást érdemel, ha a biztatás távolból is megoldható. Ennek a foglalatosságnak minden bizonnyal megvan a maga kissé homályos pedagógiai, kulturális vagy történelmi ér­téke, úgy valahogy, mint Williamsbúrgnak, Virginiának, a Shaker-butoroknak vagy Thackeray regényeinek.** Az a gon­dolat azonban, hogy, ha jól akarja tölteni idejét, a pó­ker, a golf, a mozi, a detektivregény vagy egy üveg whisky helyett tudatosan választhatná a színházat Is, komolyan fel sem merül benne. Barrett költónő szerepében Catherine Cornall-lel) később filmet is készítettek belóle, a főszerepekben Charles Laughtónnal és Norma Shearerrel. - A Harvey Mary Coyle Chase amerikai Írónőnek /sz. 1907/ 1944-ben bemutatott Pulitzer-dijas darabja) az amerikai pszlohoanalizls-lá­­zat bíráló s az amerikai kisember kényszerképzeteinek igazi forrását elemző nagysikerű darab az HDK-ban s Len­gyelországban is színre került. - /1 szerk./ x B.E.Cummings /sz. 1894/ amerikai festő és Író szürrea­lista dz>áaája, az ő /him/ a maga korában nagy feltűnést keltett» - /A szeri./ xxVirginia, az USA egyik legrégebben lakott állama, I6O7- bKi lett angol gyarmat, és, hála & rabszolgaságnak, ha­mar fellendült. A felszabadulási háborúig Williamsburg volt a fővárosa) itt mértek 1862-ben a rabszolgafelsza­­baditó erők döntő csapást a déliek hadseregére.A Shaker­­butorok a shakerek /reszketők/ szektájától nyerték nevü­ket) ennek a quak erekhez közelálló szektának, amely a XVIII. század második felében terjedt át Angliából,szi­gorú vallási elvei, de Igen termékeny földjei voltak, s tagjai hamar tekintélyes vagyonra tettek szert. - /A szerk./- 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom