Dullin, Charles: A színészet titkairól - Korszerű színház 20. (Budapest, 1960)

I. Jegyzetek és emlékezések

darab folyamán.Armand Salacrou Atlaa Hoteljének^^ Auguste- Je ia az utolsó percben érkezett meg,éppen amikor nyakszirt­védőmet igazgattam a szinészfolyosó tükre előtt:hirtelen uj, koraikue szemszögből pillantottam meg, négyesével szaladtam fel az öltözőmhöz vezető lépcsőkön,és gyorsan néhány változ­tatást ejtettem maszkomon, amelyek aztán meghatározták be­szédmódomat és játékomat. Van a színpadi alakoknak egy másik kategóriája is; az ilyenek elég hamar feltárulkoznak és már azt hiszed, hogy úrrá lettél rajtuk, de a valóságban soha nem győzöd le őket teljesen. Ezek a nagy színpadi alakok, amilyen Harpagon vagy III.Richard. Az az érzésem, hogy ezer­szer is eljátszhatom őket és minden előadáson természetüknek vagy jellemüknek egy merőben uj sajátosságával fognak meg­lepni. Harpagonnak egy bizonyos komikus aspektusát az ikono­gráfia segítségével találtam meg; ennek révén elkerültem a veszélyt, hogy jellemét elvonttá tegyem. Arra törekedtem, hogy az önző embert, a fösvény polgárt és a nevetséges sze­relmest találjam meg benne és ezáltal sikerült megvalósíta­nom a darab megértéséhez szükséges, de oly nehéz szintézist. Ami III. Richardot illeti, ritkaság, hogy végig az egész da­rabon úrrá legyek rajta; mindig vannak pillanatok, amikor igyekszik kisiklani kezemből; néha az a benyomásom, hogy egy egész jelenet alatt duzzogva zárkózik el előlem, és ennek az az oka, hogy minden előkészítés és átmenet nélkül jelenik meg és tárja fel különféle korszakait,a bűnben való megátal­­kodottságának különböző fokozatait; ármánykodásai, gyűlölkö­dése, lelkifurdalásai, előérzetei, halála: megannyi gyors kép, mindazon megszokott összekötő kapcsok nélkül, amelyek általában megkönnyítik egy színpadi alak megformálását. Ha vele indulunk útnak, soha nincs szó kéjutazásról; sorsunk az örökös civódás lesz. Nehezebb elmondani, hol találkoztam össze Volponéval. Először az erzsébetkori világ bozótos labirintusában tűnt Armand Salacrou darabját 1931-ben mutatta be az Ate­lier. - (A ford.)- 29 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom