Sz. Szántó Judit szerk.: A pantomim (Korszerű színház 77-78., Budapest, 1965)

KARL GÜNTHER SIMON: A PANTOMIM - A további fejlődés és a lehetőségek

nek rendelkezésre áll a beszéd és a test valamennyi eszköze. Ennek a kifejezési skálának a két poláris vége a tiszta szó, a "verbe pur" és a tiszta mozdulat, a "geste pur

N

. Csak aki árt hozzá, hogy ezeket a regisztereket a maguk tisztaságában játssza végig, az tudja Őket akkorddá is összefűzni« Szert követeli Barrault a tökéletes színésztől (és itt a Gondolatok a színházról cimü miiből és számos egyéb elméleti Írásból merítünk) egyrészt a beszéd gyakorlását, vagyis a mássalhangzókon, magánhangzókon és 8zótagckon való tudatos uralom érdekében végzett munkát, a légzés irányítását, másrészt a test analitikus edzését, ugy ahogy azt Decroux tanítja* Beszéd, légzés és mozdulat egyazon alapelveknek engedelmeskedik: a légzés inspiration - retention - exspi- ration (belégzés - visszatartás - kilégzés) "hármashangzatának" a mozdulat tirer - contr

acter - pousser (húzás feszítés - lökés) hársashangzata felel meg. Ahogy a test plastique corporelle-ként (fizikai plaszticitás) megformálja a mozdulatot, ugy képződik a szájban és a hang szerveiben a szó (

plastique buccale - szájbeli plaszticitás) • Â beszéd bizonyos fokig a testi kifejezés speciális esete* À tökéletes szinésznél a szó a test mozgásából születik - a mozdulat viszont folytatja és befejezi a beszédet* A laikus is megértheti ezt az elvet, ha egyszer megkísérli, hogy különféle testtartásokban beszéljem a büszke ember egyenes tartásában más hanghordozást vesz majd fel, mint amikor alázatosan összegörnyed - a beszéd a test függvényeként alakul ki* Aki valaha is látta Barrault-t színpadon (például a Scapin furfangjaib

an vagy Vathier a Harcoló

ban), az előtt érthetővé és megfoghatóvá vált a szónak és a mozdulatnak ez a kölcsönhatása* A rendezőnek természetesen merőben uj lehetőségeket kínál az "acteur total"-lal való munka. Nemcsak azért, mert testi alapokon nyugvó, tehát nagyobb beszéderőre tá-