Sz. Szántó Judit szerk.: A pantomim (Korszerű színház 77-78., Budapest, 1965)

JEAN SOUBEYRAN: BESZÉD SZAVAK NÉLKÜL - A drámai rögtönzés - A maszk - A pantomim magasiskolája

dia, a maszk is gigantikus helyzeteket ábrázol, az ember és a természet nagy drámáit. Áz előismeretek után, a maszkkal végzett munka a négy elem, a föld, a levegő, a viz, és a tűz tanulmányaival folytatódik. A föld A föld eleme áll legközelebb az emberhez. A mitológiában a földet az "ember any iának** nevezték. Az ember a földön él, összenőtt a földdel, nehézségi ereié következtében a föld hordja őt, élete állandó harc a nehézségi erő ellen, amely a sir

ig a földhöz rögzíti. Az emberiség története a föld ember általi meghódításának a története, a föld megtermékenyítésének és természeti kincsei kiaknázásának a története. Három maszkban rögtönzendő témát adok a föld elemével kapcsolatban. A fa és a favágó (Szubjektum és objektum váltakozó ábrázolása) Ott áll a fa, jön a favágó és nekikezd a fa kivágásának. A fa, gyökere teljes erejével, ellenáll. A favágó folytatja támadását a fa ellen. A fa megremeg, inogni kezd és lezuhan. A fa halott, a szél mozgatja élettelen ágait. A lány és a virág (átalakulás szubjektumból objektummá) Egy lány várja kedvesét az erdőben. Nem jön. A lány egész éjszaka vár. Megvirrad. A lány virrággá szeretne változni, hogy a találkozó helyén maradjon. Az átalakulás bekövetkezik, a lány gyökereket ver a földbe, virággá lesz, halhatatlanná.