Sz. Szántó Judit szerk.: A pantomim (Korszerű színház 77-78., Budapest, 1965)

JEAN SOUBEYRAN: BESZÉD SZAVAK NÉLKÜL - A drámai rögtönzés - A maszk - A pantomim magasiskolája

A fa és a négy évszak (szubjektum - objektum) Tavasz: kipattannak a bimbók, a fa életre ébred. Nyár: a fa ereje teljében áll. lombkoronája árnyékot vet a földre. Vihar közeledik, a fát meghajlítja a szél, harcolnia kell a szél ellen, győztesen kerül ki a harcból. ősz: a levelek egymásután lehullanak, a fa öregszik. Tél: a fa, mint csontváz, mereven és kopáran áll a mozdulatlan tájban. Bzt a témát feldolgozhatjuk társas rögtönzésben is. Több maszk ábrázol különféle fákat.Ez a mimodráma, A fák

. Decroux legszebb alkotása volt. Levegő Az ember lény belemerül ebbe a megfoghatatlan elembe, ez veszi körül és hatol felé minden oldalról. A levegő életszükséglet az ember számára. A levegő a földdel ellentétes elem. As ember legnagyobb és a legújabb hódítása, a levegő meghódítása, egyszerre győzelem a levegő és győzelem a föld fölött. Az ember, azáltal, hogy a levegő erejével viteti magát, legyőzi a nehézségi erőt. A levegőnek, az ember viszonylatában, két funkciója van: a légzés következtében bele hatol az emberbe (aktiv funkció); és a járás következtében az ember elynomja maga elől a levegőt (passziv funkció). A madár repülése is nyomás. A szárnyak lefelé és hátra nyomják a levegőt. A repülőgép propellere is elnyomja a levegőt és a szárnyak a levegőben találnak támaszra. A levegő láthatatlan eleme csak az emberre vagy az anyagra való hatásában ábrázolható. A következő két téma maszktanulmányként szolgélhat.