Sz. Szántó Judit szerk.: A pantomim (Korszerű színház 77-78., Budapest, 1965)

JEAN SOUBEYRAN: BESZÉD SZAVAK NÉLKÜL - A drámai rögtönzés - Térteremtés - térritmus

ismerik magukat benne. Ez az állás megfelel a film premier plánjának.- A profil: a pantomimus elszakad a közönségtől, eltávolodik tőle. Átmeneti, átalakulási helyzet áll itt elő. A közönség figyel, kritikussá válik. Háttal állva a közönségnek, a pantomimus elzárkózik, visszahúzódik a közönségtől. Azáltal, hogy elveszti az arcát, absztrahálódik, önmagáért való emberré válik. A közönség eközben a legkevésbé sem fordul el tőle, a pantomimus fogva tartja őt, és a néző teljes figyelmével a pantomimus válla felé fordul. Átlóban, a pantomimus másodlagos állásba helyezkedik a szÍnpadon, miközben valamilyen másik, teste irányában lejátszódó cselekvést juttat érvényre. Nyitott átlónál a háttérben van és a cselekvés, amelyet visszatükröz, áll az előtérben: ö aláveti magát ennek a cselekvésnek. Zárt átlónál az előtérben áll, miközben a cselekvés, amelyet visszatükröz, háttérben van: ő irányitja ezt a cselekvést. Ezeket az átlós állásokat főképp két- vagy többszemélyes pantomimikus kompozícióknál alkalmazzák. A pantomimus helye a színpadon A közép.A pantomimus feltétlenül a szinpad középpontja, játéka meghatározza a szinpad nagyságát. Ez a nagyság roppant méreteket ölthet ós agyonnyomhatja őt. Ez a hely a szinpad közepén különösen világossá teszi, milyen parányi is az ember a világmindenségben és milyen nagy, amikor ez ellen a világmindenség ellen harcol. A szinpad széle. A szinpad szélén való elhelyezkedés nem kicsinyíti, hanem megnagyitja a pantomimust. Azáltal, hogy a szélen áll, uralkodik a szinpadon és innen késziti elő győzelmét a tér fölött. Ezen túlmenően, ennek a helynek következtében, biráló tartást ölt fel, kiemelkedik, elkülönül, mint a képmutogató, aki a helyéről magyarázza és kommentálja a botjával mutogatott képeket. Ezenkívül ez az oldalsó elhelyezkedés lokalizálja a pantomimust,