Sz. Szántó Judit szerk.: A pantomim (Korszerű színház 77-78., Budapest, 1965)

JEAN SOUBEYRAN: BESZÉD SZAVAK NÉLKÜL - Képzelt testtechnika - A járás

tig, amikor a közönség szeme előtt többé mér nem formátlan tömeg, hanem teljésen különböző egyénekből álló sokaság áll. Ez a pantomimgyakorlat tudatosítja a tanítványban az idő és a ritmus problémáját, megtanítja, hogy az egyéni ritmust összhangba hozza a fő ritmussal. Ez az első lépés az együttes-pantomim, a mimodráma felé vezető utón. i toMate fiörb« távlatban Járás ŰtíaUk Ha abból az elvből indulunk ki, hogy távlatban közeledő egyének szabályos ritmusban mozognak, akkor tekintetbe kell vennünk a színpadi dinamikát, amely más törvényeknek van alárendelve, mint a természetes dinamika. • távlatban járás ábrázolása, ha szabályos természetes I ritmushoz tartaná magát, a néző számára monotonná válnék. A messze távoli ember közeledő emberré történő vizuális átalakulását ritmikus átalakulásnak is követnie kell. A ritmus dinamikává válik, vagyis szabálytalan intenzitás-görbét tartalmaz. Azt mondhatjuk,hogy a távlatban járásnál három fázis adódik. "A" fázist az abszolút távolság kezdőpontja} a távolság ritmusa a nésŐ számára még alig felismerhető. Ennek a belső ritmusnak például az 5/10 másodperc/lépés megközelítő időegységét adhatnók. Ebben a szakaszban kezd kibontakozni a távlat. "B" fázist a távlat a néző számára világosabbá válik; as egyén vagy a csoport élesebb körvonalakat kap, a lépés ritmikus intenzitásának ugyancsak erősödnie kall. Amilyen mértékben nő, a közeledés következtében, a pantomimus, ugyanolyan mértékben kell gyorsulnia a ritmusnak is. A "B" fázisnak 6/10 másodperc ritmikus egységét adhatnók. Ez a szakasz az átalakulás szakasza. A "0" fázis a befejező fázis, itt éri el a távlat a os/cspont ját és ez vezet a befejező álláshoz. Ahogy a pantomimus most elfoglalja az egész színpadot, ahogy bir-