Popov, Alekszej: A színjáték művészete - Korszerű színház 18-19. (Budapest, 1960)

Az atmoszféra

kiégett városba helyezi. Turgenyev Bgy hónap falun cimü müve úgy tűnik, csak izzó délidében játszódhat.

Minden művész a maga szemüvegén keresztül látja az életet és ez a szemüveg minden szerzőnél másfajta, sajátos szinü. Lehet, hogy a rendező nem érzi meg a drámai mii koloritját, lehet, hogy éppen ellenkezőleg, erősiti ezt a koloritot, sőt a darab minden történését egyetlen uralkodó hangszinben fogja össze.

Amikor a színpadon az emberek reális életét akarjuk visszaadni, igyekszünk helyreállítani azt a történelmi, társadalmi, mindennapi környezetet,amelyben élnek. A színpadi atmoszféra az embernek a körülötte élőkkel és a tárgyi környezettel való kölcsönhatásából jön létre.

Idézzük emlékezetünkbe Szurikovnak Mensikov Berezovóban cimü festményét. I. Péter fegyvertársa száműzetésének atmoszféráját maradéktalanul kifejezi Mensikov szinte önmagába mélyedő tekintete, elhanyagolt,borotválatlan szakálla, borzas, merev hajzata; körülötte elhelyezkedő gyermekei, akik megosztják vele a száműzetést, a szűk, alacsony kunyhó, amelyben láthatóan hideg van - erre vallanak a bebugyolált alakok és a kegyetlen hidegtől zúzmaráé piciny ablakocska; - hozzájárul az atmoszféra kialakulásához az a tény, hogy a száműzött a szentÍráshoz,minden bajban vigasztalójához fordul; végezetül pedig a kép általános komor koloritja és az összes figurák körbe szoritott kompozíciója.

A festő itt mindent a száműzetés egységes atmoszférájának rendelt alá. A nagy festészeti alkotások gondos elemzése sokmindent feltárhat és sugallhat a rendezőnek.

Elmondottuk már, hogy a színpadi atmoszférát mindig az alapesemények szülik, 8 hogy az atmoszféra mindig kölcsönös összefüggésben áll a darab átfogó cselekményével, egyidejűleg következménye és oka az eseményeknek. Gyakran a szereplők életének egy uj fejleménye uj atmoszférát is- 75 -