Vilar, Jean: Újítás és hagyomány - Korszerű színház 17. (Budapest, 1960)

Száz év színháztörténete

kát, amelyek előtt még nem Is egészen száz éve első Ízben jelent meg a Chantecler,Ibsen, Bemard Shaw, Synge, sőt Pirandello és Strindberg, Margit, Paust, Tristan és Isolds, A meztelen né. A férfi a rózsával. A hugenották. A balga szűz ,

A szinház, amely számos létfontosságú köteléke révén a plasztikus művészetek közé tartozik, nem vonhatta ki magát e gyakorlat hatása alól. Miközben D’Annunzio és Maeterlinck személyes használatra fejedelmi palotákat emelt a szabad ég alatt, a tenger szomszédságában és igazi kőből, mindkettő belenyugodott abba, hogy müveiket egy kétszobás, szinpadból és nézőtérből álló lakásban adják elő. El kell ismerni, hogy a nagy irodalmi kalandkeresők elfordulnak ettől a polgári lomtártól. A század művészetévé - hála Dosztojevszkijnek, Tolsztojnak, 1850-től fogva Hugónak, valamint Zolának, Proust-nak, Joyce-nak stb. - a regény válik. Azok, akik mint Strindberg,Pirandello vagy Claudel nem tudnak lemondani a színpad művészetéről, magányosan bocsátkoznak nehéz kísérletükbe.

Közben viszont ez a színházi technika minden évben gyarapítja talmi kincseit. Igaz, fel is tud használni mindent: a drámairól ihlet olcsóságát /Labiche, Augier, Sardou stb./ csakúgy, mint azoknak a derék polgároknak a "haladá/3/ A Chantecler Edmond Rostand-nak 1910-ben nagy feltünést keltő, szimbolikus, lirai szinjátéka; szereplői állatok, akik emberi szenvedélyeket és hibákat jelképeznek.Nevét "főhőséről", a Kakasról kapta.-/A ford./

/4/ A meztelen nő /La Femme nue. 1908/, A férfi a rózsával /L*Romme à la rose. 1920/ és A balga szűz /La Vierge folle. l9lQ/ Henry Bataille francia drámaíró /18?z-1922/ színmüvei.- /Aford./- 15 -