Vilar, Jean: Újítás és hagyomány - Korszerű színház 17. (Budapest, 1960)

A színház és a tömegek

Igazán azt hiazi. hogy a atal körülmények között u j.1 a lehet éleszteni a népben a színház iránti azeretetet? Soha nem ia halt ki benne. Ezért alapította meg a TNP-t? Véleménye szerint elér­te-e a azinház legalább réazben ezt a célt? A TNP-t huszonöt évvel ezelőtt az állam alapította meg; engem ez év /1951/ szeptember elsején neveztek ki élére. Elég rövid időn belül - hiszen munkásságunk még csak féléves - szavunk, meggyőződésem szerint, máris többtiz­­ezer, a népi rétegekhez tartozó nézőhöz jutott el, olyanok­hoz, akik nem is ismerték a színházat. Miiven módszereket kiván alkalmazni a siker érdeké­ben - technikai, gazdasági vagy propagandaeszközöket? Véleménye szerint miben különbözik az ön szinháza a többi jelenlegi színháztól? a/ Nézzük először a technikai kérdéseket. E téren a megoldásra váró legsúlyosabb probléma az építészeti kérdés. A színházakat a népi lakónegyedek közepén kell épitenijmég­­pedig olyan színházakat, amelyek nem megosztják,hanem egye­sitik a közönséget. Saját Színpadaink átalakításával már elértünk bizo­nyos eredményeket. Azóta a színészek a szinpadkereten kivül játszanak; és megszüntettük a függönyt, valamint a rivaldát is, amelyek mesterségesen választják el a játékot a közön­ségtől. b/ Gazdasági téren elmondhatjuk, hogy helyáraink 150 és 400 frank között mozognak; ez pedig gyakorlatilag minden pénztárca számára elérhető. c/ A propaganda terén az a szándékunk, hogy tovább­fejlesszük már megindult kapcsolatainkat a szakszervezetek­kel. az üzemi bizottságokkal és az ifjúsági mozgalmakkal.- 110 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom