Vailland, Roger: Színházi tapasztalatok - Korszerű színház 14-15. (Budapest, 1960)

VI. A ripacskodásról

írói ripacskodásnak nevezem a jó bemondásokból, prédikációkból, lirai ömlengésekből, metafizikai szónoklatokból stb., stb. álló darabokat is,és ez a mai francia dráma nagyrészére vonatkozik.

X

Az előző fejezetben emlitett "negyedik fal", ez az üvegfal, amely elválasztja a szinpadot a nézőtértől és a nézőt szemérmetlen leselkedővó változtatja, a ripacskodással egyenlő mértékben zavarja a színházi színjáték lényegét: az élő testnek és környezetének magasrendü egységét.

A ripacskodás hatása hasonló a rákos daganatéhoz vagy az elmezavaróhoz, amelyek egy testrész javára törik meg az élő test egységét. A "negyedik fal" hatása viszont a bóditószerére emlékeztet. A színészek és a nézők alvajáróként mozognak a rendező által emelt üvegfal két oldalán - ezért válik az efajta szinjáték oly könnyen hasonlóvá az álomhoz.

Sztanyiszlavszkijnak főleg a múlt század végi orosz szinház ripacskodásai ellen kellett küzdenie, és ezért ő sem kerüli el mindig a "negyedik fal" csapdáját; a túl aprólékosan beállított rendezés, amely meggátolja, hogy a szinész reagáljon a közönség akciójára, "falat" emel színpad és nézőtér közé. A moszkvai közönség egy része kétségkívül úgy jár a Művész Színházba,ahol Sztanyiszlavszkij hagyományát a legkisebb részletekig áhítattal őrzik, mint egy múzeumba. De miért is ne? A színművészeti muzeum is hasznos, ha remekműveket őriznek benne, és minden bizonnyal ez a Comédie Française igazi hivatása is. A Szovjetunióban egy ilyen szinmüvószeti muzeum annál is szükségesebb, mivel ott, a többi művészethez hasonlóan, a szinház is fejlődőben és kibontakozóban van.

X- 85 -