Burian, E. F.: Rendező és színház - Korszerű színház 12-13. (Budapest, 1960)
Söpörjétek ki a színpadot! (Apám emlékének)
nélkUl életük sokkal szegényebb Tolna, A művész közlési formája megfelel a művész alkotói látásmódjának, amely látásmódot természetesen meg kell különböztetnünk a világnézettől. A művész világnézete az az élettartalom, az a kötelék, amely őt a társadalomhoz fűzi; alkotói látásmódja viszont módszer, amellyel a művész kifejezi magát és formában önti azt, amit az életből meglátott. A nézőnek, aki a művész alkotásából a művész világnézetére következtet, először is meg kell értenie a művész munkamódszerét, a mű lényegét, vagyis a világot a művész szemeivel kell látnia, meg kell értenie a művész gazdasági helyzetét, meg kell találnia azt a helyet, ahol a művész mint ember a társadalomban áll s csak ezt kővetően mondhat itáletet társadalmi hovatartozásáról. A tárr sadalmi hovatartozás végső soron nem Ízlés, hanem öntudat kérdése. Az aaztályöntudat sem tartalomban sem formában nem alakítja a művészi alkotást. Egy világnézethez formálja a művész belső világát, anélkül, hogy kifejezési módját befolyásolná. A művész osztálvöntudata mint történelmi tényt nyújtja át a társadalomnak az alkotott müvet.valamilyen tragikus. lirai vagy komikus szépség feljegyzéseként. A művész osztálvöntudata megköveteli, hogy a művészi értékek ne csak azoknak az Ízlését gazdagítsák, akiknek erre megvan a pénzük. hanem a - haladás és a szellem helves fejlődése érdekében - mindenkiét. Ma még azé a művészet, aki megvásárolja. De a művészet végülls annak a tulajdona kell hogy legyen.aki megérdemli azt, hiszen a művészet a legemberibb, tehát a legszebb vagyon a földön. A művészetet nem szabad elvetni csupán azért, mert nem értjük. Azon kell lenni, hogy a nevelés az embereknek megadjon mindent, ami még a művészet legkülönösebb formáinak megértéséhez is szükséges. Fenntartás nélkUl meg kell követelni a társadalomtól azokat a lehetőségeket, amelyek egyéni gondolkodásunk és értelműnk gyarapodását elősegítik. Az igazságos ember nem dobja meg kővel a művészt csak azért, mert elégtelen műveltsége miatt nem érti meg munkájának lényegét.- 59 -