Gémier: Színház és világnézet. Beszélgetések 1925-ből - Korszerű színház 11. (Budapest, 1960)

hiszen olyan Íróink vannak, mint Courteline és Tristan Bernard; és van néhány olyan Íróink is, aki kiválik az erkölcsök festésében. Különösen a már elhunyt Henry Becque és Octave Mirbeau nevéről nem szabad itt megfeledkeznünk.

Az élők között is akad vagy egy féltucat olyan szerző, aki a mai kor problémái iránt érdeklődik. De ők a kivételek.

Miért is tagadnánk? A modern színház lealacsonyítja és elsorvasztja önmagát. Elfelejtették, hogy a színházművészet feladata a közösség számára hasznos meggyőződések kialakítása vagy megerősítése a nézőkben. Milyen messze is vagyunk azoktól a ragyogó társadalmi evangéliumoktól, amelyek valaha becsületet szereztek a színháznak !"

Mialatt igy beszélt, újra kocsiba szálltunk. Bresse környékének tág horizontjai tűntek fel szemünk előtt.

"A mai színház azért olyan,amilyen - mondtam házigazdámnak, - mert a mai idők igy akarják. A színházi szerzők csak azt szállítják közönségüknek, amit az látni akar. Épp ön jegyezte meg az előbb, hogy a pénzkereséshez elegendő a közönség alacsonyrendü ösztöneinek kiszolgálása."

Gémier. - "Igen, ez valóban könnyű pénzkereset. De a színházi szerzőknek és vállalkozóknak a tömegek irányítóinak kellene lenniük. És bármit is mondjanak, a tömegek csak örömmel fogadnák, ha másfajta darabokat kapnának. Még nincs kialakult Ízlésük, azt várják, hogy vezessék őket.

És végső soron, korunk gondolkozásmódja egyáltalán nem megvetendő. Majdnem azt állithatnók, hogy sohasem keresték olyan szenvedélyesen az eszményeket, mint napjainkban , "

• • •

"Csaknem mindennap akadnak hősök azokban az országokban, ahol súlyos nemzeti, politikai és társadalmi kérdések vannak napirenden. Vannak, akik hősi halált halnak a népi felkelésekben, vannak olyanok is, akik inkább éhen halnak börtönökben, semhogy megtagadnák véleményüket.- 42