Gassner, John: Válság a színpadon - Korszerű színház 10. (Budapest, 1960)
ház egyik legkiemelkedőbb korai előadása lett.Tairov inkább az absztrakt, mint a realista diszletet kedvelte és stilizált gesztusokat és mozgást dolgozott ki szinészei számára, csaknem mintha balettmester lett volna. Ahogy Norris Houghton^0* kifejezte: "Sztanyiszlavszkij azt mondta színészének: felejtse el, hogy a színpadon van; Tairov azt mondta szinészéneK:mindlg emlékezzék rá, hogy a színpadon van".^1* Tairov a mesterkélt kozmopolitizmus és esztéticizmus álláspontjáról közeledett a színházhoz. Amikor az 1917-es orosz forradalom után szükségesnek látta, hogy magatartásán változtasson, mérsékelte feltétlen vagy öntörvényű teatralizmusát és realista tárgyú darabokat mutatott be.emelyek mérsékelt stilizálásra voltak alkalmasak. Különösen Eugene 0‘Neill két darabjával - Isten minden gyermekének szárnya van*2, és Vágy a szilfák alatt - aratott sikert. Tairov pályafutása azonban különösen azért figyelemreméltó, mert arra törekedett, hogy a táncot, mint rokonmüvészetet felhasználja a színház teatralizálásanak eszközéül. Meyerhold az első világháború előtt hagyta el Sztanyiszlavszijt, hogy egy kielégítő nem-realista konvenciót vagy stílust keressen. Kutatásai kisérletről-kisérletre vezették, mintegy két évtizedes ragyogó pályát biztosítottak számára és akkor fejeződtek be, amikor politikai ellentétek folytán 1937-ben elkerült helyéről.Bár az orosz uralkodóház 1917-es bukása után a szocialista forradalom szószólójának tekintették, a színház iránti érdeklődése elsődlegesen művészi vonatkozású volt. Norris Houghton minden lekicsinylő szándék nélkül jelentette ki, hogy "a proletár művészetnek 40. Norris Houghton /sz,19o9/ amerikai díszlettervező, rendező és színészpedagógus. /- A szerk./ 41. Moscow Rehearsals /Harcourt,.Brace, 1936/, llo.old. 42. All God's Chlllun Got Wings /1924/, a többi, említett O’Neill darab eredeti cime: Brown, a nagy isten /The Great God Brown. 1926/, Lázár nevetett /Lazarus Laughed. 1926/ és Dynamo /1928/ /- A szerk,/- 29 -