Sztanyiszlavszkij: Cselekvő elemzés - Korszerű színház 6-7. (Budapest, 1960)

IV. Az adott körülmények elmélyítése

kidolgozásmódja, felépítése és formája. Az elemzést ezekkel kell elkezdeni, hogy aztán a megismerésen keresztül megközelítsük a szenvedélyek őszinteségét vagy legalábbis az érzelmek valószerüségét.

Ahhoz, hogy az iró által megadott külső körülmények, vagyis a színdarab tényeinek és eseményeinek külső élete között eligazodjunk, mindenekelőtt meg kell vizsgálnunk természetüket, következetességüket és kölcsönös hatásukat.

Vlagyimir Ivanovics Nyemirovics-jDancsenko erre a célra nagyon egyszerű módszert ajánlott. Ez abban áll, hogy részletesen elmondjuk a színdarab tartalmát.

Nagyon nehéz úgy elmondani a színdarab tartalmát, hogy az összes tények sorba, rendbe kerüljenek, mindegyik a maga helyére, hogy a színdarab egész képe szemléletesen feltáruljon, vagyis világosan látni lehessen azt a külső, való életet, azt az eredményt, amelyhez az író által megadott körülmények között az emberi léleknek természetszerűleg el kell érkeznie.

Amikor gyermekkoromban a Volga-menti városok nevét magoltam, untam magam és sehogysem tudtam megjegyezni őket. Később azonban, érettebb koromban, aaikor osztálytársaimmal csónakkal bebarangoltuk a Volgát, nemcsak a városokat, de a legkisebb falvakat, kikötőket, megállókat Í3 egész életünkre megjegyeztük, tudtuk, ki hol lakik, mit hol lehet kapni, mit hol termelnek. Akaratlanul is megismertük az élet legintimebb oldalait, pikáns részleteivel és apró pletykáival együtt. Mindez a legkisebb erőfeszítés nélkül, önmagától kapott helyet emlékezetünk polcain.

Nagy különbség taiulmányozni valami tárgyat csak azért, hogy ismerje az ember vagy szükségből, valamilyen ügy érdekében. Ez utóbbi esetben 'szinte ^előkészített hely várja az ismeretanyagot és az rögtön a helyére kerül, mint a viz számára kijelölt mederben. Ugyanígy van a most előttünk álló elemzés esetében is. Ha az elemzést magáért az elemzésért végezzük, az általa elért ismeretanyagot nehéz rögzi- 80 -