Sztanyiszlavszkij: Cselekvő elemzés - Korszerű színház 6-7. (Budapest, 1960)

III. A darab és a szerep megismerésének folyamata (Elemzés)

ját magukon ellenőrizzék hatásukat. Ez, hogy úgy mondjam, a szerepen való munka folyamatának klasszikus példája. Ennek a munkának összes változatát maguknak ismerniük, érteniük kell. Azt is tudniuk kell, hogyan használják fel őket, mert a rendező a munka körülményeinek, a szereplő e­­gyéni sajátosságainak megfelelően variálja őket. Ezeket a változatokat is be fogom mutatni maguknak. Ezért az Othello különböző képein különbözőképpen fogom vezetni a munkát. Az első képet a klasszikus módon végezzük el,a többi képben uj és uj fogásokat, tervet, felépítést, változatokat fogok al­kalmazni «Minden ilyen változatra előre felhívom a figyelmü­ket. Kezdjük az első képpel. A legfelsőbb rétegét, az ese­ményeket és a mesét már alaposan megvizsgáltuk. Ereszked­jünk most egy kicsit mélyebbre. Az életkörülmé­nyek alkjához érkezünk itt el. Mit tudnak róla? A növendékek hallgattak, Senki nem gondolkozott ezen a kérdésen. Arkagyij Nyikolajevics látta,hogy segítenie kell. Meg­jegyzésekkel, rávezető kérdésekkel, utalásokkal, valamit sikerült kipréselnie belőlünk, de a legfontosabbat persze maga mondta el,- Kicsoda Rodrigo és Jágo? Milyen a társadalmi helyze­tük? - kérdezte.- Jágo tiszt, Rodrigo arisztokrata - felelték a ezini­­növendékek.- Azt hiazem tévednek - mondott ellen Arkagyij Nyiko­­lajevics, - Jágo túlságosan bárdolatlan, semhogy tiszt le­hetne, Rodrigo pedig túlságosan közönséges, semhogy arisz­tokrata lehetne. Talán okosabban tennénk, ha lefokoznánk ő­­ket. Jágoból csináljunk mondjak egy olyan őrmestert, aki hadi érdemeivel küzdötte fel magát az egyszerű katonából. Rodrigót pedig fokozzuk le gazdag kereskedővé. Govorkov, aki feltétlenül "nemes arisztokratát" akart játszani, szenvedélyesen tiltakozott. Úgy találta, hogy hő­- 6c -

Next

/
Oldalképek
Tartalom