Brecht, Bertolt: A színházról - Korszerű színház 4-5. (Budapest, 1960)

Néhány tévedés a Berliner Ensemble játékstílusában

R; Arra sem, hogy érvényre juttassuk a darab egyik nagy szépségét, azt a politikai jellegű szépséget, hogy tud­niillik a száguldóan gyors fejlődést ábrázolja,A Moszk­va előtt bevett magaslat, mire a lovagkeresztet kikéz­­besitik érte, már újra elveszett. Mikor a lovagkereszt tulajdonosa, barátja "szégyenteljes” átszökésének hiré­­vel hazatér, a szökevény felesége már szintén Hitler ellen fordult. Az ifjú lovagkereszt-tulajdonos még pél­daképének tekinti bátyját, aki odaadó hive Hitlernek, mikor ezt a testvért Hitler elleni lázadása miatt már rég meggyilkolták, stb.stb. Pj Sok, majdnem valamennyi kritikus hiányolta hősünknél a fejlődést. Pedig mi úgy képzeltük, hogy éppen ezt rend­kívül gondosan és érdekesen ábrázoltuk. R: Nem szabad elfelejteni: a szokványos szinház arra szok­tatta őket, hogy azt, amit mi "külső történések" által előidézett lelkiállapotoknak és folyamatoknak tartunk, ők a színpadon abszolút jellegű jellemvonásként lássák. Az ifjú Hörder, aki a nemzeti szocialista levesben haj­szálat talál, az ő számukra született kételkedő,nem pedig egy normális fiatalember, aki bizonyos, a nemzeti szocialista hadvezetéssel kapcsolatos egészen meghatá­rozott -, és a szinház által bemutatandó - élmények a­­lapján érthető indítékot talál a kételkedésre. E kriti­kusok problémákkal való birkózást akarnak látni, birkó­zást a birkózás kedvéért. Nem olyasvalakit akarnak lát­ni, aki beleesik a folyóba, vagy akit belehajitottak és küzd a hullámokkal, miközben a fulladás veszélye fenye­geti, hanem inkább valami hivatásos birkózót, aki el­lenfelet és küzdelmet keres. P: Ami az ifjú Hördert egyedi esetté változtatná. Be a mi feladatunk az volt, hogy egy nemzeti tragédiát mutas­sunk be.- 90 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom