Brecht, Bertolt: A színházról - Korszerű színház 4-5. (Budapest, 1960)
Néhány tévedés a Berliner Ensemble játékstílusában
ték az uj formákban. Mind hitelesebb, átfogóbb, gyümölcsözőbb módon akarták megformálni és feltárni az emberek közötti folyamatokat. Még a későbbi polgári drámaírók is felfedeztek uj szempontokat és gazdagították a kifejezési anyagot. A színház követte őket. De azután mind nyilvánvalóbbá vált az a törekvés, hogy az uj formákkal csupán a régi tartalmakat és elavult vagy merőben társadalomellenes irányzatokat tegyenek élvezhetővé. Az ábrázolási mód nem világította meg többé a valóságot és nem könnyítette meg az emberek cselekvését, hanem elködösitette a valóságot és a cselekvést rossz irányba terelte. El kell viselnünk, hogy ilyen művészeti dekadencia láttán bennünket némi bizalmatlansággal szemléljenek. P: Nekem most úgy tűnik, hogy beszélgetésünk kevéssé szerencsés irányban mozog. A legtöbb ember, aki a mi színházunkat látja, édes-keveset vesz észre mind e nehézségekből, és azok, akikhez e beszélgetés anyaga eljut, sokkal különlegesebb színházat képzelnek majd el maguknak, mint amilyen a mi színházunk a valóságban. Nem folynak nálunk a dolgok olyan merev tárgyilagossággal, nem is uralkodik itt száraz hang. Vannak megható jeleneteink, vannak tréfásak is, van pátosz, van feszültség, van zene és költészet is. A színészek a szokottnál természetesebben beszélnek és természetesebben^mozognak is. A közönség olyan igazán szórakozik nálunk, mintha csak igazi színházban lenne. /Nevetés./ B: Minden materialista történész meg tudta jósolni,hogy az emberi együttélést ábrázoló művészetek a nagy proletárforradalmak és az osztálynélküli társadalom kilátásának hatására változáson menneic át. A polgári ideológia korlátái láthatóvá váltak.A társadalom me- 83 _
