Brecht, Bertolt: A színházról - Korszerű színház 4-5. (Budapest, 1960)

Etűdök színészek számára

hogy az Ítélettel közéjük léphessünk. /Ha az okozati összefüggések homálya lenne az érdekes, akkor éppen ezt a körülményt kell megfelelően elidegeniteni./ A mese egyes részeit tehát gondosan szembe kell állítani egymással úgy,hogy megadjuk nekik saját struktúrájukat, mint a darab egy kis darabjának. È célból legjobb, ha olyan elmekben állapodunk meg, amilyeneket az előző bekezdésben láthattunk. A címek tartalmazzák a társadalmi mondanivalót, ugyanakkor azonban mondjanak valamit a kiván&tos ábrázolási módról is, azaz a szükség szerint utánozzák egy krónika, egy ballada, egy újság vagy egy erkölcsrajz címének hangját. Egyszerű elidegenítő ábrázolásmód például az, amely egyébként bizonyos szokásoknak jut osztályrészül. Egy látogatást, egy ellenséggel való bánásmódot,két szerelmes találkozását, üzleti vagy politikai jellegű egyezségeket például úgy lehet bemutatni, mintha csupán valamilyen helyi szokást ábrázolnánk. Ilyen ábrázolásban az egyszeri és különös folyamat idegenszerü külsőt kap, mert úgy jelenik meg, mint valami általános, szokássá vált dolog. A poétikus historizáló stilust a vásári bódék úgynevezett panorámáiban lehet tanulmányozni. Mivel az elidegenítés azt is jelenti, hogy tárgyunkat híressé tesszük, bizonyos folyamatokat ábrázolhatunk egyszerűen híresnek, mintha általánosan és régóta ismertek lennének, egyes részleteikben is, és mintha azon lennénk, hogy sehol ne vétsünk a hagyomány ellen. Egyszóval;az elmondásnak számos módját gondolhatjuk el, ismerteket és még kitalálásra várókat egyaránt.

68.

Mit kell elidegeniteni ée hogyan, az az össztörténés értelmezésétől függ, és ilyen vonatkozásban a színháznak erőteljesen figyelembe kell vennie kora érdekeit. Válaszszunk ki az értelmezés példájaként egy régi darabot,a "Ham67