Brecht, Bertolt: A színházról - Korszerű színház 4-5. (Budapest, 1960)

Etűdök színészek számára

ze meg és tegye érzékelhetővé őket, mert a figurának és mindennek nem ennyire belehatolnia kell a közönségbe, mint inkább feltűnnie neki. 58. Â azinész tanulásénak együtt kell haladnia a többi színész tanulásával, figuraépitésének a többi figura építé­sével. Mert a legkisebb társadalmi egység nem az ember, ha­nem két ember. Az életben is kölcsönösen építjük fel egy­mást. 59. Itt adódik egynémely tanulság színházainknak abból az erkölcstelen szokásából, amelynek alapján az uralkodó szí­nész, a sztár azáltal is "kiemelkedik", hogy az összes töb­bi színésszel kiszolgáltatja magát: figuráját úgy teszi fé­lelmetessé vagy bölccsé, hogy kényszeríti a partnert: tegye a magáét rettegővé vagy figyelmessé stb. Már csal: azért is, hogy ez az előny mindenkinek kijusson és ezzel a rnü nyerjen, a színészeknek a próbákon időnként szerepet kelle­ne cserélniük partnereikkel, hogy a figurák megkapják egy­mástól, amire egymástól szükségük van. De az is hasznos a színészek számára, ha figuráikkal másolatban vagy más ala­kításokban találkoznak. Ha a figurát egy ellenkező nemhez tartozó személy játssza, úgy a figura nyilvánvalóbban fogja elárulni nemét, ha egy komikus játssza, tragikusan vagy ko­mikusán, akkor uj aspektusokat nyer. és mindenekelőtt: ha a szinész is továbbfejleszti az ellenfigurát, vagy legalább helyettesíti ábrázolóikat, akkor biztosítja az olyannyira döntő társadalmi álláspontot, amelyből figuráját bemutatja. Az ur csak annyira ur, ahogy szolgája engedi stb. 61 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom