Miller, Arthur: A realizmusról - Korszerű színház 2. (Budapest, 1959)

Író politikai állásfoglalását is. — Erősevitathatók azok a világnézeti értékelései:, amelyeket Shaw-ról illetve Ibsen-ről ad. Az "Ember és felsőbbrendü ember" soffőrje öntudatosan képviseli osztálya véleményét, és Ibsen "népgyiílölete" darabjának tanúsága szerint a demagógiával megtévesztheti kispolgárok ellen tajtékzott. — Különben, köztudomásúan, egyikiik sem volt marxista. És természetszerűleg Miller egész Jelenlegi tanulmányával áll ellentmondásban az az itteni kijelentése, hogy az lró alkotásának kiindulópontjául szolgáló anyag "túlnyomó része szubjektív és nem áll értelmének ellenérzése alatt."- 47