Ohlopkov, Nyikolaj: Dráma és játéktér - Korszerű színház 1. (Budapest, 1959)
-32-Ismétlem, számomra ilyen téma volt, s maradt az ember, a nép hősiessége. Hogy magamról beszéljek; engem jobbam vonz a Numancia, mint a Don Quijote, bár irigylem, hogy az utóbbit Nyikolaj Cserkaszov Játszotta el, s nem Nyikolaj Qhlopkov... Gondolkoztam rajta, mit rendezhetnék, ami kifejezné a nép hősi lelkét, akaratát, értelmét, ssabadságszeretetét, belső értékeit. A hősit minden "hősies" dagályosság és fellengzősség nélkül képzelem el. A shakespearei stilus hive vagyok. Milyen sokat segíthetne ez most a drámaíróknak, a rendezőknek és a színészeknek is. Sgyetlen keresésvágy élt bennem, s él ma is: bemutatni azt, ami szemünk előtt zajlik az életben, ami megörvendezteti az emberi szivet, ami lendületet ad a szárnyaláshoz, azt, ami erőt ad minden mocsár és baj leküzdéséhez, ami erőt ad az emberiség boldogságáért vívott harcban. ÍJh. jaj... Amikor erről álmodoztam a volt Diadalmi téren /még magát a tér nevét is gúnynak éreztem/, még a siker árnyéka sem mutatkozott, hogy ilyen színdarabot találhatnék. Ha voltak is általában ilyen színmüvek /általában pedig voltak/, azok a már kialakult színházak számára készültek. Mit tegyünk? Nagy regények, hősi elbeszélések, politikailag csipős, égetően időszerű karcolatok dramatizálása segítette ki színházunkat. Nem titkolom, hogy büszke vagyok akkori műsorpolitikánkra: a Nekifutás Sztavszkij karcolata nyomán, az Anya Gorkij regényéből, a Vasáradat Szeráfimovics müvéből, Shakespeare Othelloja, Romain Rolland Colas Breugnonja,Pagogyin Arisztokratákja... A felsorolt müvekben hatalmas témák és csodálatos, óriási művészi erejű alakok vannak. Szerzőik nem a véletlent, nem a pillanatnyit ragadták meg, hanem azt, ami jellemző a népre, ami a szovjet ember legerősebb sajátossága - a Haza és a Párt iránti nagy szeretet. Ezek a müvek nem "utánozzák" az életet, nincs bennük objektivista empirizmus és pozitivizmus, amely az életet "olyannak ábrázolja, amilyen", ezek a müvek mélyértelmüen szocialista-realisták, pártosan birálják
