Ohlopkov, Nyikolaj: Dráma és játéktér - Korszerű színház 1. (Budapest, 1959)

-29-val. Vagy ki nem vágyott még rá, hogy megrendezze Puskin"kigtragédiáit"?...

Vannak azonban művészek, akik monumentális,"nagyvonala" művészetre törekszenek. Igaz, láttam Bruggében Michelangelónak egy apró, finomművű Madonnáját karján a gyermekkel, de ez inkább csak elragadd kivétel volt a művész "általános szabálya" alól. Michelangelo vésője, Rubens festészete,Repin és Szurikov mélységei, Beethoven és Muszorgszkij zenéje csupa akarat, erő, egyetlen gigászi tOmb.

Milyen lesz egy-egy fiatal rendezd egyéniaége?Menynyire magától értetődően gondol ma erre már az els6 lépéseknél egy olyan fiatal, aki a művészetnek szenteli életét, pedig nem is olyan rég volt, amikor kezdeti álmaim a monumentális, nagyméretű hősi színházról teljesen eltértek azoktól a lehetőségektől, amelyeket a meghívásomat megkockáztató színház, a MHAT Negyedik Stúdiója nyújtott.

Miről álmodtam, mit kerestem, amikor 193o-ban viszszatértem a filmtől a színházhoz? Csak azért beszélek erről, hogy elmondhassam; még ma is ugyanazt keresem. Gyakran sétáltunk Szergej Eisensteinnel a lovarda nagy épülete mellett, s távolból latolgattuk azt a ragyogó lehetőséget - ha ebben az épületben különféle tömeges - hősi darabokat lehetne rendezni. Ezekután számomra különösen képtelen feladatnak tűnt, hogy bármit is alkossak a kicsi studió-szinpadon.

S akkor elhatároztam, hogy "rendezői vázlatokat"fogok bemutatni a kicsiny színházban. Mint a festő, aki előbb kis vázlatokat készít, s csak azután viszi át rajzát a nagy vászonra. Ilyesformán határoztam el én is, hogy nem előadásokat, csak "rendezői vázlatokat" csinálok elkövetkező áhított előadásomhoz. Ehhez azonban mindenekelőtt olyan darabokat kellett találnom, amelyek már témájuknál fogva is mélységesen érdekelnek, nagy témákat kellett keresnem,olyanokat, amelyek nemcsak "kellemesek", hanem "a sziveken kopogtatnak" s végtelenül zaklatnak, égetnek, nem hagynak pihenni,nyugodni.