Pinera, Virgilio: Két vén ijedős. (Dráma két felvonásban) - Drámák baráti országokból 16. (Budapest, 1985)

TOTA: Úgy, szóval nem bírod, mi? (Odaáll Tabo elé és fölmá­szik az ágyra) Nem szereted viszontlátni magad a tükör­ben? TABO: (Nyöszörögve) Wem szeretem, Tota, tudod jól, TOTA: És miért nem? TABO: Öreg vagyok már ahhoz, hogy nézegessem magam, és félek is tőle. Tudod, hogy amikor megismertél, úgy hívtak: a Szép Tabo. Most meg, Tota, most meg... TOTA: Hagyjuk ezt az olcsó érzelgősséget, fiam. Most egy há­í nyadék vagy, és ha nem játszol velan« kényszeríteni fog­lak, hogy belenézz a tükörbe. TABO: (Könyörögve) Ne, Tota^ arra kérlek, ami a legszentebb neked ezen a világon. TOTA: Semmi se szent már nekem ezen a világon, még te sem. Úgyhogy... TABO: (gróbálja húzni az időt) Úgyhogy, amikor fiatal voltam, úgy hívtak, hogy a Szép Tabo, és látod, hogy elmúlt ez is... Úgyhogy, azért is mondtam, hogy nem szeretem a fiatalokat, mert arra emlékeztetnek... TOTA: (Félbeszakítja) Nem hallgatom én ezt végig, Tabo, en­gem nem kábítasz el a Szép Tabo meséjével. Vagy játszol, vagy megnézed magad a tükörben. És jól gondold meg, mert ha belenézel, lehet, hogy infarktust kapsz. TABO: Hadd gondoljam végig, Tota. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom