Plenzdorf, Ulrich: Legenda a végtelen boldogságról. Játék a hasonló című regény nyomán - Drámák baráti országokból 15. (Budapest, 1985)
/PAULA/ esztelen életmódnak, végül is két gyermekem volt, és az embernek úgysem lehet meg mindig mindene,. . PAUL FELESÉGE És az embernek nem szabad mindig csak önmagára gondolnia, PAULA Szép dolog a szív, de ésszel is él az ember, PAUL FELESÉGE Biztos öregkor várna. Es a gyerekeknek apjuk lenne, PAULA És végül is férjes asszony lennék, akinek nem kell minden reggel nyolckor az üvegvisszavált óban állnia, s akinek senki sem önti a szenet a küszöbe elé, PAUL A küszöbe elé, Paula! PAULA Igen, igen. ÉN Tudniillik Paulával ez történt egy napon. Hazajött, és teljesen kiborult... PAULA Hogyhogy egy napon? Minden évben megismétlődött! Az ember jön haza, ki van tikkadva a melótól, meg az örökös üvegektől, meg a fickókból, akik szemlátomást csakis az üvegvisszaváltásból élnek és meregetik rád a szemüket. A fiú, akit kézenfogva vezetsz, nyügösködik, mert az óvodában persze nem aludt, a nagynak meg bejegyzése van az intőfüzetében: Kedves asszonyom, igy meg úgy, Petra megint szemtelenkedett, 15
