Radzinszkij, Edvard: Néró és Seneca korának színháza - Drámák baráti országokból 11. (Budapest, 1983)
(NÉRÓ)nus halála tehát része a fizetségednek, Seneca: megjutalmazlak azzal a boldogító érzéssel, hogy megérted legnagyobb ellenséged halálát* Nos, hordóbéli biró, most rajtad a sor: Néró és Seneca, a két szinész eljátszotta szerepét* Kíváncsian várják az Ítéletet: jól játszották-e az élet komédiáját? Csend* A hordóban ülő öregember értelmetlenül motyog* Mit motyogsz, Diogenész testvér? (megsuhintja a korbácsot) ÖREGEMBERImádkozom*.. Arra kérem őt, hogy segitsen megőriznem lelkemben a szeretetet... NÉRÓ Kit akarsz szeretni, öreg? ÖREGEMBERMindenkit... Mi mind együtt... együtt vagyunk az emberi nem... Mi tartjuk a főboltozatot... Ő én vagyok. Én ő. Én vagyok te... és te én vagyok... És ha most meggyülöllek téged, magamat gyűlölöm meg. És ha őt gyűlölöm, ugyancsak magamat gyűlölöm. És ha megölsz, magadat ölöd meg. NÉRÓ Szóval mindannyiunkat szeretni akarsz?... De miért akarod szeretni például őt? (Senecára mutat) ÖREGEMBERA savaiért, testvér. Ez az ember sokat elmélkedett... és sok igaz szót mondott. NÉRÓ Ő beszélt, mások pedig hallgatták és gyilkoltak. (Az öregember nem válaszol) No és ezt a... testvéredet (a Szenátor-lóra mutat) miért akarod szeretni? ÖREGEMBERA megaláztatásáért... a szenvedéséért. 69