Radzinszkij, Edvard: Néró és Seneca korának színháza - Drámák baráti országokból 11. (Budapest, 1983)

ÁMOR Itt vanl

NÉRÓ (suttogva) Milyen félelmetes. Rettegek tőle. Védjetek meg Tigellinus pillantásától (kiabál) Takarjátok el Tigellinus szemét! (suttogva) Miért hallgatsz, Seneca? Miért nem nézel Tigellinusra? (torkon ragadja Seneoát) Látod Tigellinust?,•, Látod Tigellinust, te vén rongy?

SENECA (alig hallhatóan) Nem látom, császár,

NÉRÓ Különös, (Ámorhoz) Fogadjunk, kislány, hogy ez a

Seneca nem látja Tigellinust,•• (Senecához) Mit csinálsz most, hogy nem láttad Tigellinust? Hogy fogsz nélküle élni? Helyesebben mondva: meghalni?

SENECA (rekedten) Tigellinus - nincs?!

NÉRÓ Ez a komédia, tanitóm: Claudius halála után Tigellinus azonnal Rómáben termett, de csak egy éjszakát töltött itt: Tigellinust másnap hajnalban megfojtották,,. Nem tudtam neki megbocsátani a mamát, (súgva) De hiszen te tudtad, Seneca... hogy nem él,,. És én is tudtam, hogy tudod. Hiszen a kettőnk számára találtam ki őt,,. Ragyogó ötlet, igaz? Tigellinus megkönnyitette a dolgunkat, nekem a gyilkolást, neked a gyilkosságok mentegetését, Tigellinus volt az egyetlen lehetőség számunkra, hogy együttműködjünk: én a gyilkos, és te a szent,,. De holnap meghalsz, Seneca, Es ha te nem leszel, mi szükségem Tigellinusra? Ma boldoggá teszem Rómát: bejelentem ennek a szörnyetegnek a kivégzését. Képzelheted, mekkora lesz az üdvrivalgás: vége a rettegett Tigellinus-érának! Tigelli-NÉRÓ (nagyon halkan) Itt van már?

68