Radzinszkij, Edvard: Néró és Seneca korának színháza - Drámák baráti országokból 11. (Budapest, 1983)

NÉRÓ Ó hogy mosolyog Poppaea Sabina! Az egész világgal

felérnek ezek a nedves ajkak. (Venus nevet) Hogy simul hozzám... Ki meri állítani, hogy ez a turbékoló nevetés... ez a csipő. • nan ér többet a satnya Octavia hideg vérénél? (Venus nevet) Ha láttad volna, Seneca, milyen boldogan nézegette Octavia levágott fejét! Egyébként nagyszerű kor ez a mi fejlett korunk: kocsijaink hihetetlen sebességgel járnak! Alighogy megölték, máris hozzák aranytálcán a levágott fejét. (Venus boldogan kacag) Ó, p test! Az én testem hatalmában tartja a császárt.

És 6 győzött!... (Venus nevet) Hogy szeretem az öröm kifejezését az arcán.•• Az ember nevet: azt hiszi, lira a sorsának.(Cirógatja Venust, majd tőrrel csiklandozza, látszólag játékból. Venus belemegy a játékba, felszabadultan, hangosan nevet. Ekkor Néró beledöfi a tőrt. Venus hang nélkül elvágódik.) Ez a nevetés volt az utolsó. (Seneca döbbenten mered a mozdulatlan Venusra) Olyan muris vagy, ahogy folyton ijedezel. Mintha először látnál emberölést. (Néró a lábánál fogva félrehúzza Venust, mint valami bábut) Tudod, Poppaeát muszáj volt megölnöm... Tigellinus mondta... A római nép gyűlöli... És te arra tanitottál: a császár legelső kötelessége népe jó közérzetéről gondoskodni... Mellesleg ezt a gyilkosságot a szenátus egyhangúlag jóváhagyta. (Megsuhintja a korbácsot)

SZENÁTOR-LÓ (egy szuszra hadarja) Éljenacsászárharmincszormind i gil y encs ás z árravágy ttuakmint t evagyharmincs z orte vagy amiatyáhkb arátrink tes tvérünk te vagy al e gbölcs ebbs zenát orés alegj óbb cs ás zárnyolcvans zor!

(SENECA) tálmául szolgálnak."

57