Radzinszkij, Edvard: Néró és Seneca korának színháza - Drámák baráti országokból 11. (Budapest, 1983)

(SENECA)te minden szakaszában a legocsmányabb gaztettek­kel szerzett dicsőséget magának. NÉRÓ Túl bőbeszédiien részletezted a gaztetteit. Lerövi­­ditettem. Különben sem emlékszem az apámra. SENECA•'Amikor Néró megszületett, atyja igy kiáltott fel: "Agrippina meg én nem adhattunk életet másnak, csak a gonoszságnak"... NÉRÓ Vedd figyelembe, hogy ehhez a részhez hozzá sem nytiltam. SENECA(zavartalanul folytatja az olvasást) "Néró apja vizkórban meghalt, magára hagyva serdületlen fiát és a császári családból származó Agripinát. Ag­rippina, aki ekkor a legszebb korban lévő asszony volt és a palotában lakott, megnyitotta ölét az öreg Claudius császárnak. Amikor pedig sikerült a császár hites feleségévé lennie, kényszeritette az öreg Claudiust, hogy fogadja mostohafiává Nérót és őt jelölje utódjául. Amikor Néró tizenegy éves volt, felajánlották, hogy legyek a nevelője, és én elvállaltam." NÉRÓ Sok mindent összefirkáltál az őseimről. Tigellius ennek a tizedrészéért karóba huzat. Miért vállal­tad a nevelésemet, ha a-szüleim nem adhattak éle­tet másnak, csak a gonoszságnak? SENECA Reménykedtem, császár. NÉRÓ(a hordó felé) Reménykedett! Hogy a fát be lehet festeni és akkor nem lesz zöld? Hogy a farkassze­relem gyümölcsét házőrző kutyussé lehet szelídí­teni? 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom