Radzinszkij, Edvard: Néró és Seneca korának színháza - Drámák baráti országokból 11. (Budapest, 1983)

(NÉRÓ) szemed! Egy nagyszerű komédiát fogsz látni*.. Sze­repel benne császár testvéred és Seneca testvé­red... Ismerd el, nem mindennap láthatsz ilyen színtársulatot. (Senecához) Nos, tanitóm, elfoga­dod bÍrónak? SENECA Ahogy császárom parancsolja. NÉRÓ Ajkkor kezdd. Olvasd a leveleidet... Remélem, meg­bocsátod, hogy helyenként elhagytam belőlük a ter­­jentős locsogást. Jó a stilusod, csak egy kicsit ósdi. Mi pedig sietős korban élünk... Persze, ol­vasás közben jogodban áll minden kihagyást vissza­­állitani. Utóvégre te alakítod Senecát! Nos, kezd­heted ! SENECA (töpreng, majd lassan, szenvtelenül olvas) "Az utóbbi időben, kedves Luciliusom, mind gyakrabban veszem kezembe a tollat, hogy papírra vessem, ami­nek tanúja voltam. Azt kérdezed tőlem, miként let­tem a császár nevelője. Kezdem sorjában. Néró An­­tiumban született december idusán, a város alapí­tásának. .. " NÉRÓ Most én következem! Világra jövök... Kilenc hóna­pot anyám méhében töltöttem, az ő undok, buja gon­dolatainak társaságában. És egy napon - szabadu­lás! Jól mondtad, tanitóm: ismeretlen asszonykóz ragadott meg, és félelemtől elakadt a lélegzetem... A félelem fehér volt. Mint a lepedők. Venus a kezét nyújtja, s Néró a karjába omlik. NÉRÓ Megszülettem! SENECA "Atyja a Domitius nemzetségből származott és éle-37

Next

/
Oldalképek
Tartalom