Prokofjeva, Szofja: Beszélgetés tanuk nélkül. Színmű 2 felvonásban - Drámák baráti országokból 10. (Budapest, 1983)
FÉRFI HŐ FÉRFI HŐ FÉRFI HŐ FÉRFI HŐ FÉRFI HŐ FÉRFI HŐ He játszd meg magad, kis szivem. Eddig is megvoltam Tanyka nélkül, ezután is megleszek. Igaz, amikor nemrég összefutottam vele az utcán, a lélegzetem is elakadt. Eleget beszéltünk róla, ne kinozzuk egymást. . . De még nem válaszoltál a kérdésemre. Ja, Borka. Hogy hogyan állított be hozzánk. Hyugodj meg, emlékszem. Akkor még kövérebb volt. Érdekes fiatalember, kezdődő sörpocakkal. Tudom, ki nem állhatod, pedig derék fiú. Akkor fejezte be az egyetemet és a minisztériumban kapott állást. Igaz? És valami kellemetlensége lett, ugy-e? Kellemetlenség? Erre is emlékszel! Micsoda memóriád van. • . Ha és? Semmi, nem érdekes. Úgy látszik, a mai este az emlékeké. Ez az idő teszi. Utálatos, az biztos. Hekem is átákott a csizmám. Meg a hó, a hó! Kering az utcai lámpák körül, csábit az emlékezésre. Emlékszem, Borka beütötte a lábát a Duszja néni ládájába. Ti meg valami levelet fogalmaztatok és vitatkoztatok. 14
