Petrusevszkaja, Ljudmila: A huszadik század dalai. Egyfelvonásosok - Drámák baráti országokból 9. (Budapest, 1987)
JULJA - Kinek a, kinek a? A saját férjemmel. Most már érted végre - gyermek? AU — És akkor most mi van? JULJA — Az van, ami eddig is volt. Ez az a bizonyos Buldi. Nyakunkba varrta magát, mint egy kullancs. AU — Értem. JULJA - Hát persze, ez a legkényelmesebb. Senki nem sejt semmit, a látszat szerint a legjobb barátnők vagyunk, mindent megosztunk egymással. AU — És maga ezt tűri? JULJA — Az nem kifejezés. Nagyon nehezen viselem. Az még a legkevesebb, hogy összeköltözött velünk. Ez még semmi. De engem kiraktak az előszobába. Bizony! Ilyen paradoxonokkal van tele az élet. Mindig átgyalogolnak rajtam. Ha meg utazunk valahová, velünk tart Buldi, a hűséges barátnő, hogy együtt legyen az elválaszthatatlan hármas. AU - Buldi külföldi? JULJA — Dehogy, az igazi neve Buldina. A férjem hívja Buldinak. Valószínűleg azért, mert erőteljesen emlékeztet egy bulldogra. Kis görbe lábú. AU — Nem tudom, de nem lenne jobb, ha ebben az esetben elválna? Én például elváltam a férjemtől, nem bírtam ki. JULJA — Elváljak, és térjek vissza ebbe a lakásba? Most gondoljon bele, ki lennék én itt? Negyedrangú beosztott eladó? Hogy én elhelyezkedjek a kereskedelemben? Mindössze nyolc osztályt végeztem, amikor kikerültem. Ha józanul meggondolom. AU — De legalább megtanult egy nyelvet. JULJA — Hogy őszinte legyek, eléggé analfabéta vagyok hozzá. Megtudok szólalni a boltban meg az utcán, kiskildi mantu. Nem is nagyon töröm magam. Csak ami rám ragad. És nem is olvasok. Van egyfajta aktív szókincsem. Aki olvas, annak passzív van. Az enyém aktív. Szótár nélkül is megértetem magam. Szótárból silabizálgatni nem az én műfajom. AU — De hát meddig lehet ezt tűrni? Jól emlékszem a magam példáján, hogy... JULJA - Én a férjemre vagyok íratva. Ki vágyókén a férjem nélkül? Ezzel a garzonnal itt? Aztán meg, ha elválna, mindenképp visszahívnák, és akkor neki is, nekem is, meg Buldinak is, haza kell jönnünk. Úgyhogy megint csak egymás fején fogunk terpeszkedni. Örök időkig. Csak azzal a különbséggel, hogy eddig külföldön mentünk egymás agyára, ezután meg itthon fogunk. 65