Novkovic, Milica: Kőpárna. Színmű két felvonásban - Drámák baráti országokból 8. (Budapest, 1984)
SIMA NA BOS KO VUC KO BOS KO S IMA NA BOSKO VUC KO BOSKO VUC KO BOSKO VUC KO BOSKO VUC KO BOSKO És most mi az a baj? Nagy baj. Novak elhatározta, hogy idő előtt a sirba juttat. Ha birod, ne hagyd magad, Boskol Azért jöttem, hogy ellássam a baját, de most nem tudom, megtegyem-e vagy hagyjam a fenébe. Hát mit müveit? Azt majd vele intézem el, te meg inkább adj egy kis vizet meg cukrot, ha nem sajnálod. /Simana kimegy./ És te hogy vagy, Bosko? Hogy van mostanában a szived? Szarok belé, nagyon jól. Mi van a reumáddal? Túladtam rajta. Fürdőbe mentem a tavasszal, s most jól is lennék, ha nem tennének tönkre ezek a te kutyafajzat fiaid. De most ráncba szedem őket is. Hajaj ! Azért jöttem! Nem bimak magukkal, sehogy se tudnak már ászre térni. Legalább valamelyikük rendes lenne! Kire ütöttek vajon? Volt kire. Túltesznek ezek Milunon is, mind egytől egyig ... Nem tudom, mit kezdjek annyi sok földdel. Te ismered őket a legjobban... 72
