Novkovic, Milica: Kőpárna. Színmű két felvonásban - Drámák baráti országokból 8. (Budapest, 1984)
VUG KO VUCKO KRUNA SIMANA KRUNA SIMANA VUCKO SIMANA KRUNA SIMANA /Vucko Krsman felé fordul»/ Hát te hova indulsz, Krsman? /Krsman nem szól, hanem kimegy az ajtón,/ Na, most aztán többet nem fog Jönni, nem zavar benneteket. Ez elég volt neki. EJ, Krsman, Krsman! Nálunk semmi sem fordul Jóra, /Bejön Kruna is./ Mi történt? Vagytok-e még, hogy kifaggassatok? Mi lett volna, semmi! És mi történt Krsmannal? Jött az a szerencsétlen,,. Miért <5 a szerencsétlen? /Vucko is el./ Cukrot Jött kölcsönkérni, én egy kicsit hangosabban szóltam, 6 meg elejtette a csészét és mind szétszóródott. Krsman úgy ment ki a házból, mint akit nyakonöntöttek. Krsman, mindig csak Krsman!,.. Nincs őneki semmi baja, hacsak azt nem sajnálja, hogy Jelka elment. Ha tudom, hogy ennyire érzékeny, nem szóltam volna rá. Ha minden mást elviselek, ezt is elviseltem volna. De most téged is sorra veszlek. Mi ütött beléd, hogy fölkösd magad? És éppen az Imádságfára? 66
