Novkovic, Milica: Kőpárna. Színmű két felvonásban - Drámák baráti országokból 8. (Budapest, 1984)

KIRS MA N

S IMA NA JELKA

SIMANA SIMANA

SIMANA

SIMANA

/Bejön Krsman,/

/Krunához/Zdravko hiv,

/Kruna elmegy» Iírsman és Jelka mintha földbegyökereztek volna, állnak és nézik egymást« Simana szakítja félbe őket»/

Mit akartál, Jelka?

Jöttem, hogy kölcsönkérjek egy csészére való cukrot, /Közben Krsmant bámulja,/

Már megint?

/Jelka elszégyelli magát és lehajtja a fejét,/ Add ide, hadd töltsem meg azt a csészét, vár

a munka,

/Simana kimegy« hogy behozza a cukrot, Kraman izgatott lesz. Jelka nagynehezen fölemeli a

fejét és kissé elmosolyodik,/

Nagyon rákaptál erre a kölcsönkérésre. Egyre gyakrabban jössz valamiért,

/Jelka Krsmant nézi, Krsman hallgat,/

Nálunk tele a ház néppel és mindenből sok kell, A cukor meg drága, minden drága. Nem

sajnálom, de nem tudok ezzel is törődni.

Most itt van, de aztán már elég legyen,

/Simana feléje nyújtja a csészét a cukorral.

Jelka rosszul fogja meg, elejti és a csésze széttörik a földön. A cukor szétszóródik.

Jelka eltakarja az arcát és kirohan./

64