Novkovic, Milica: Kőpárna. Színmű két felvonásban - Drámák baráti országokból 8. (Budapest, 1984)

/KRUNA/a kezedet? Hisz tudja jól, kió a szived. Ha nem akar hozzátok menni, vezessen téged ide.. Mijat hétszer is meg tudott kérni, ő egyszer sem? JELKAHallgass már! KRUNANe áltasd magadat... Menekül a nőktől, mint ördög a kereszttől. Még nem volt dolga asz­­szonnyal, pedig hány éves már. JE LKAKi tudhatja azt? KRUNAMindenki tudja, manapság semmi se marad ti­JELKA tokban. Senkivel se hál, mert senkivel se bir... Csak ő maga tudja, miféle. Én Is tudom. KRUNA • Mit tudsz te? Azt, hogy szereted!... Nem hisz az semmiben. JELKA Te gyűlölöd őt. KRUNA Nem gyűlölöm, én téged sajnállak. Látom, tönkremész lassan. JELKA Nem vagyok én sajnálnivaló. KRUNA Ha igy folytatod, az leszel. Áltat. JELKA Engem nem áltat senki. KRUNA Várni fogod, várni, de istenemre, ki nem vá­rod. És ha mégis elmenne érted, nem tanácsol­nám, hogy elfogadd, nem ebben van a te bol­dogságod, Egy asszonynak sok szeretetre van szüksége. 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom