Mrozek, Sławomir: Egy nyári nap. Dráma három felvonásban - Drámák baráti országokból 7. (Budapest, 1984)

/BALSIK/ mindig mondtak valamit, néhány semmitmondó szót, már nem is emlékszem, mit. Nem haragudtak rám, nem vigasztaltak... még csak nem is szántak. Igen, uram, még a szánalom is jobb lett volna, mint ez a... hogy is mondjam... mint ez a semmi. Még szá­nalmat sem érdemiek, vagy micsoda... /Szünet/ Még azt sem mondhatom magamról, hogy tragikus je­lenség lennék. Nálam tragédiáról szó sincs. Any­nyi az egész, hogy mindig nagyon akarok valamit, folyton próbálkozom, és semmi sem sikerül. Az e­­gyetlen, ami megmarad, a remény, állandóan csak a remény. Remélem, legalább felakasztani sikerül magamat• SÍK Irigylem önt. BALSIK Mit mondott? SÍK Azt mondtam: irigylem önt. BALSIK Maga... engem? SÍK Igen. BALSIK Valószínűleg nem jól értett. Egyáltalán nem is hallotta, hogy mit beszélek. Ha megengedi,«elmon­danám még egyszer. Csak arra kérem, hallgasson figyelmesen. Szóval, nekem semmi... SÍK Szükségtelen. Mindent hallottam, mindent pompásan értek. Ön egy boldog ember. BALSIK Viccel? SÍK Boldog ember, csak nem tud róla. És ha nem talál-10

Next

/
Oldalképek
Tartalom