Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Történelem - Róth András Lajos: Ne utáld az aranyat azért, mert szurkos erszényben vagyon (Menda graviora sic corrigenda)
Ne utáld az aranyat azért, mert szarkos erszényben vagyon jelent meg Páldi Istvánnál. Erre így inti az olvasót: „JVB. A 187. levélen nagy hiba esett, mert ami a 20-dik rendnek középítői fogva egészen a 11-dik cikkelyig vagyon, annak nem benn a textusban kellett volna lenni, hanem alól, ahol a Sz. írásbeli jegyzések vágynak. ”89 Az említett Balia Sámuel, Erdélyre vonatkozó nemzeti törvények 1791-es kiadásakor technikai malőrt is említ megjegyzésében: „NB: Ha még ezen kívül más aprólékos hibák a nyomtatás közben, némely szókban egy, avagy más betűnek vagy elváltoztatása, vagy megfordítása vagy a formának a sajtóba való tétele alkalmatosságakor, annak kiesésétől lett elhagyása miatt történtének, azokat az érdemes olvasó a maga figyelmetességével kipótolni és jósága szerént megjobbítani méltóztatikl90 A szorító határidők, a nemkívánatos nyomdacserék is ide sorolhatóak. Kecskeméti Alexis János prédikációs könyvének kibocsátása során Margitai Péter a nyomtatás közben esett fogyatkozások magyarázatakor említi az illendő korrektor hiánya mellett azt is, hogy „ennek kibocsátása egyik nyomtatóról másikra szállott” .91 A nyomda székhelye valamint a szerző lakhelye közti távolság92 93, "typographiának tölünk való távul léte”n következő lehetséges oka a hibának. Vásárhelyi Gergely írja 1618-ban, a Bécsben megjelentetett Esztendő által az anyaszentegyháztól rendeltetett Vasárnapokra és Innepekre Evangéliomok és Epistolák és ezekre való lelki elmélkedések előszavában, melyet a keresztyén olvasóhoz intézett: ,y\ nyomtatásba sok aprólék vétkek estek, esnek is jól tudom távollétembe, azokat az kegyes olvasó magába könnyen megigazíthat.” Majd munkája végén ismét a kegyes olvasóhoz fordul, mondván: „ Távol létemben felette sok fogyatkozás eset az nyomtatásba, ugyannyira, hogy csak egy levél sem találtatik, kibe betűknek változtatása, elhagyása és fogyatkozása ne találtatnék, kiknek megigazítását egyéb képpen nem lehet, hanem penna által, kit én magam sok foglalatos utaim miát nem corrigálhatok. Magától az keresztyén olvasó megemendálhattya.”94 Geleji 89 Tordai 1767. 90 Balia 1791. 91 Kecskeméti 1621. 92 Balásfy 1616; Kászoni 1647. 93 Kegel, Deselvits 1639. 94 Vásárhelyi i 618. 95 Geleji 1645. Katona István egyik 1645-ös művében, a Valtsag- titka... első volumenjeVen miközben felállítja a könyvből kisepertetett betűszedés, korrigálás és nyomtatásbéli vétségek lajstromát, mentségéül a láthatáron túli távolságát hozza fel mentségül: a „kegyes olvasó ... meg is engedheti pedig a béli vétséget, annyival könnyebben, hogy ez a munka nem hon helyemben mellettem nyomtattatott ki, hogy a magam szemei foroghattanak volna rajta, hanem távolydadon látásomon küvöl”, majd hozzáteszi rigmusban: Ha akaratlan a vétség hathatós lehet a mentség Jeltől ha ki jól mivelni akarván, vétket fog ejtni. 95 Nánási Lovász István saját bevallása szerint sem kevés fogyatkozásainak oka - „melyek estenek részszerént a leírásban, részszerént pedig a nyomtatásban ... a correctoroknak is változások és az authornak távolyléte.96 A korrektor (maga a szerző, esetleg a nyomdász, vagy egy ezzel megbízott valaki, „e kis for- golódásomban engemet segétő atyámfia”97) is tévedhetett98. S ha kevesen voltak („Correctornak egy volta és sok egyéb gondjai s szorgalmatossági miatt” ") még váltogatták is őket, akkor csak súlyosbodhatott a helyzet. Czeglédi István „csinált lelkű operarius”-ról beszél egy helyt.100 Hieronymus Hornschuch lipcsei orvos már 1608-ban kiadott egy rövid oktatást mindazoknak, akik a nyomtatványok korrektúrázására vállalkoztak Orthotypographia. Das ist ein kurzer Unterricht für die jenigen die gedruckte Werck corrigiren vollen...címen. Ez volt az első korrektori kézikönyv, melynek alapján a leadott kéziratoknak a korrektorok értelmezhető és szedhető formát kölcsönözhettek. Átvitt értelemben a mai olvasószerkesztőnek megfelelő professzionális szakembert is javasolt.101 Farkas Imre nyomdász az 1631-es csepregi perikópáskönyvében utal a korrektor, Lethenyei István szerepére, mondván, hogy az evangéliumos és epistolaris, illetve imád96 Nánási 1670. 97 Gyöngyösi 1657. 98 Kecskeméti 1621. 99 Karoli, Misztótfalusi 1685. 100 Czeglédi 1664. 101 Kecskeméti 2012, 23. Eredetileg latin nyelven jelent meg. TÖRTÉNELEM I ISTORIE I HISTORY 179
