Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Régészet - Nyárádi Zsolt: Helynévtan és régészet. Vizsgálódás az udvarhelyszéki falvak kezdeteiről
Helynévtan és régészet. Vizsgálódás az udvarhelyszéki falvak kezdeteiről 6. kép — Udvarhely városába beolvadt középkori falvak elpusztulása a 16. század első felére tehető. A helynév formája (puszta személynévből képzett) valószínűsíti a település Árpád-kori létrejöttét.104 Az okleveles adatok tanulsága szerint Lövéte határában a Pokolláz nevű részen szintén egy elpusztult falut, Lázfalvát és kápolnáját kell keresnünk, amely mind Jánosfalvi Sándor István, mind Orbán Balázs leírásában szerepel.105 A tanyavilág nyári szállásaiból kialakult településképződményt egyetlen összeírás sem említi. Fából épített kápolnájának nyomát 2014-ben sikerült azonosítanunk.106 Görgény falut középkori forrás nem említi, de az alsóboldogfalvi és keresztúri határba eső területen végzett régészeti terepbejárások eredményei megerősítették azt a helyi hagyományt, miszerint a Nagy-Küküllőbe északról beömlő Görgény- patak völgyében középkori falu volt. A régészeti leletek alapján az Árpád-korban létrejött település a 15. század végére már megszűnt.107 Felszámolásának okai mindezidáig ismeretlenek. A települések megszűnésének egy másik, az előzőnél gyakoribb előfordulása, amikor a gazdaságilag és társadalmilag kisebb potenciállal rendelkező falut egy nagyobb, a saját fejlődése érdekében bekebelez, hozzájutva a beolvasztott falu értékes területeihez, erdeihez, emberanyagához.108 Ez gyakran a kisebb falvak számára előnyös is lehet, de mégis a régi jogok elvesztése számos probléma és feszültség forráshoz vezetett. Az élettér bővítését rendeletekkel, vétellel vagy cserével oldották meg. Ehhez hasonló az 1566- ban a forrásokban felbukkanó Fancsika esete is,109 amely viszont 1576-ra már jelentéktelen településsé válik és területén két nincstelen jobbágy lakik. A területen végzett terepbejárás során kevés kora újkori kerámia került elő, a késő középkori település feltehetőleg már a 17. században beolvadt területileg a közeli Agyagfalvába, hiszen többé már nem említik.110 A fent említett jelenség Székelykeresztúr esetében is tanulmányozható. A késő középkori említésű, de Árpád-kori leletekkel rendelkező Keresztúrfalva és Timafalva a 19. században olvadtak be Keresztúr városába, majd a későbbiekben a szintén Árpád-kori eredetű Fiatfalva is a város része lett.111 Egy másik hasonló település esete, az írott forrásokban 1566-ban feltűnő Demeterfalva,112 amely a 19. századra egybeépül és közigazgatásilag beolvadt Kobátfalvába. A falvak bekebelezése azonban mégis Székelyudvarhely esetében a legjobban nyomon követhető. Mivel a város központi helyet foglal el az udvarhelyi medencében körülötte már az Árpád-korban több település is kialakult, nagyban leszűkítve az egyre növekvő település határát. A város bővítésében a fejedelmek is érdekeltek voltak, hiszen a biztosított kiváltságjogokkal hű szövetségesre leltek a városlakókban. Izabella adómentességeit követően, 1568-ban János Zsigmond a várost kivonta a székely főemberek joghatósága alól és a saját hatalma alá véve felszabadította.113 Ebben a szellemben teljesen érthető a város bővítésének szándéka, így 1571-ben Gyárosfalvát, 1577-ben Szentimrét csatoltja a városhoz egy-egy fejedelmi rendelet. A növekvő város területigénye és beolvasztó 104 Szabó 1988,439. 105 Mihály 1996, 12. 106 A 2014 tavaszán elvégzett terepbejárásunk során Mihály Jánossal az említett területen egy 6x5 m alapterületű négyzetes felszín rajzolódott ki, amelyeknek a széleit odahordott kövek jelezték A területen régészeti leletanyagot nem találtunk, de könnyen elképzelhető, hogy a szabályos felszín egy fából épített kápolna szárazon összerakott kőalapozásának a nyoma lehet. A kápolnának a meglétére írásos forrással nem rendelkezünk 107 Benkő 1992, 51. 108 Jakó 1945, 13-14. 109 SzOkl II. 198. 110 Sófalvi 2012, 41. 111 Benkő 1992, 174, 179, 187. 112 SzOkl II. 202. 113 SzOkl II. 236. RÉGÉSZET I ARHEOLOGIE l ARCHAELOGY 41