Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Régészet - Nyárádi Zsolt: Helynévtan és régészet. Vizsgálódás az udvarhelyszéki falvak kezdeteiről
Nyaradi Zsolt hatása a későbbiekben kiterjedt Cibrefalvára, Bethlenfalvára, Kadicsfalvára és Szombatfalvára egyaránt.114 (6. kép) A folyamat helyenként fordított irányba is elindult, amikor a nagy település darabolódott két részre. A 18. századi osztrák katonai felmérésen Oroszhegy alsó (nyugati részét) Deafalvának, míg a felsőt (keleti) Oroszhegynek írják. Ez a megnevezés a második és a harmadik katonai térképen is feltűnik. Ez önmagában arra engedne következtetni, hogy a település két önálló faluból alakult ki, azonban a levéltári és régészeti források ennek ellentmondani látszanak. Diafalva nem szerepelt önállóan egyeden 16. századi összeírásban sem. 1590-ben egy peres iratban Alsó-Oroszhegyet említik, „mely faluckat hinak más neuen Diafalunak,”115 Időközben származásjelzőként is feltűnik a megnevezés, így 1614-ben Nagy György Diafalui lakossal találkozunk az összeírásban.116 1635-ös lustrán tartott összeírásban már családnévként jelenik meg {Diafalui Ambrus) .117 Régészeti terepbejárásunkkor ezen a részen találtuk meg az Árpád-kori leleteket, ezen a részen volt korábban a falu temploma is. Véleményünk szerint a középkor folyamán északkelet fele terjedt ki a falu a magas lakosságszámnak köszönhetően. Az 1334-es tizedjegyzékben szereplő Oroszhegy még az alsó, templomos részre utalhatott. A későbbiekben a falu súlypontja az újonnan létrejött részre tevődött át. A két településrész pedig egyre jobban eltávolodott egymástól. Ennek köszönhető, hogy míg 1590-ben Alsó Oroszhegynek vagy Diafalvának nevezik az alsó részt, 1637-ben a hadköteles székelyek összeírásában, vagy amikor Lukács Pétert veszik számba Balázs András századából 118 önállóan Diva falva jelenik meg.119 Később, 1693-ban már a templomot is diafalvinak nevezik.120 1702-ben a vizitáció külön idézi az oroszhegyieket és a diafalviakat, hogy a templom kerítését javítsák ki.121 A két település eltávolodása 114 Nyárádi 2009, 83-128. 115 SzOkl I. ú.s. 124. 116 SzOkl IV. ú.s. 324. 117 SzOkl VI. ú.s. 28. 118 SzOkl VI. ú.s. 81. 119 SzOkl VI. ú.s. 71. 120 Gyulafehérvári Főegyházmegyei - Székelyudvarhelyi Gyűjtőközpont Levéltára 639/b. A Székelyudvarhelyi Főesperesség iratai. 1 doboz. a. kötet. Főesperesi látogatási jegyzőkönyv 1683-1702, 114. egymástól a katonai térképeken is jól kivehető. Az első két térképen a még szinte egybe épített két rész közé a harmadik felmérés idejére egy jelentős lakatlan, puszta terület ékelődött be. Annak ellenére, hogy a diafalvi rész próbált differenciálódni Oroszhegytől, mégsem sikerült önállósulnia, így mindvégig csak Oroszhegy részeként emlegetik a források. Az udvarhelyszéki falvak telepobjektumainak kutatása terén az elmúlt évtizedben nem történt komolyabb előrelépés. A kisebb leletmentő feltárásokon (pl. Lengyelfalva) ugyan kerültek elő jó Árpád-kori anyagok, de ezeket nem tudtuk komolyabb lakóépületekhez kötni.122 Sajnos a korábbi évtizedekben kiásott bögözi földbe mélyített lakóépületek leletanyaga nem azonosítható a múzeum gyűjteményében, anyagközlése sem történt meg korábban. A leletanyag pedig igen fontos lenne, hiszen jó összehasonlítási alapul szolgálhatott volna a középkori templom környezetében feltárt lakóházmaradvány leletanyagával123. A telepobjektumok kutatása jóval előrehaladottabb Keresztúr-fiúszéken, ahol Benkő Elek ásatásai során több földbe mélyített lakóház került felszínre (Csekefalva, Székelykerersztúr),124 amelyek a későbbiekben alapjául szolgálhatnak egy jól kidolgozott kerámiatipológiához. Udvarhelyszéken a templomok kutatása terén történt jelentős előrelépés. Egyre nagyobb számban kerültek elő mindezidáig nem ismert Árpád- kori templomok, illetve az azokat megelőző korábbi temetőrészletek, esetleg korábbi épületfázisok is (Fenyéd, Patakfalva, Lövéte, Bögöz, Kányád stb.). Az ezek környezetéből előkerült leletek különféle vizsgálata és elemzése során esetenként lehetőségünk nyílt a korai temetők és templomok pontosabb keltezésére. (7. kép) A középkori egyházak kutatásai sok esetben a falvak legkorábbi leleteit eredményezték, létrejöttük pedig egyben jelzésér121 Gyulafehérvári Főegyházmegyei — Székelyudvarhelyi Gyűjtőközpont Levéltára 639/b. A Székelyudvarhelyi Főesperes- ség iratai. 1 doboz. a. kötet. Főesperesi látogatási jegyzőkönyv 1683-1702,216. 122 Nyárádi, Sófalvi 2012, 149-169. 123 Nyárádi 2013, 251. 124 Benkő 1992, 56-74, 149-199. 42
