Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Régészet - Nyárádi Zsolt: Helynévtan és régészet. Vizsgálódás az udvarhelyszéki falvak kezdeteiről
Nyaradi Zsolt nevek elemzésében a legnagyobb hibalehetőséget, ugyanis az egyes későbbi névalak elemzésével nem mutatható ki a korábbi elfedett alak. Hasonló történt az Udvarhelyhez közeli Szombatfalva esetében is, amely 1333-34-ben Sancto Georgio-ként tűnik fel93, 1497-ben viszont már Sombathfalwa névalakban találjuk94. A névváltoztatás okai közé sorolhatjuk a település szombaton tartott vásárát, avagy a Szombatfalvi nemesi család is szóba jöhet, mint a névváltozást kiváltó tényező. Ugyanakkor azt a lehetőséget sem zárhatjuk ki, hogy a védőszent és a személynév párhuzamosan működött egymás mellett, míg végül a világi kiszorította az egyházit, akárcsak Patakfalva esetében. A pápai tizedjegyzékben Siménfalva is a templomáról elnevezett védőszentje nevén Sancto Simeone-ként szerepelt.95 A későbbiekben alakulhatott át a településnév a -falva utótagból képzett alakra. A névváltoztatásnak egy másik látványosabb példáját Besenyőfalva esetében figyelhetjük meg. 1435-ben a besenyőfalvi székelyek pert indítottak a szomszédos Pálfalva ellen, mivel az jogtalanul elfoglalta és használta földjeit,96 1459-ben viszont szintén a Pálfalvával zajló perben már Váralja szerepel.97 A névváltoztatás hátterében az időközben felépített Firtos vár állhat. Korábban felmerült a település elköltözésének lehetősége is, mint a névváltoztatás oka, de ezt az okleveles említések közötti rövid időtartam is kizárja. Végérvényesen a falu belterületén gyűjtött Árpád-kori leletek egyértelműsítik, hogy a település nem költözött, csupán nevet változtatott. Hasonló névcsere kísérletekkel a forrásokban gazdag újkorban is találkozhatunk. Egy ilyen eset Bikafalva, ahol érdekes módon a 18. századi iratokban a Nagy-Küküllőfalva elnevezés bukkan fel, de egészen pontosan nem ismerjük használatának kezdetét. Először egy 1768. április 28-án kiállított egyházi adománylevélben találkozunk Nagy-Küküllőfalvi Lukácsffi János nevével. Később az 1771-es productionale fórumok aktái közt találjuk bejegyezve a Nagy-Küküllőfalvi Lukácsffiakat. Az 1793-ban történő, boldogfal93 MonVat I. 115. 94 SzOkl. VIII. 176-177. 95 MonVát. I/1. 115. 96 SzOkl I. 169. 97 SzOkl I. 177. 98 Derzsi, Nyárádi, Sófalvi 2006, 18. vi anyaegyháztól való szakadást kimondó rendeletekben szintén a Nagy-Küküllőfalva névalak használatos, a Lukácsffi család pedig még a 19. század elején is ezt a névalakot használja.98 A településnevek részleges változáson is átmehettek. Ezek az esetek az egyszerűbbek, ugyanis a változás olyan fokú, hogy fel lehet ismerni az eredetét, illetve számos párhuzamot találhatunk rá a Kárpát-medencében. Egyik leggyakoribb példája, amely területünkön is előfordul az a Boldogasszony védőszentből kialakult településnév, amely során a strukturális felépítés módosult99, és létrejött előbb a Boldogasszonyfalva névalak, majd később Boldogfalva, amely alsó és felső differenciáló jelzővel is kiegészült térségünkben. Következtetések, avagy a kutatások jelenlegi állapotai Az 14. századi írásos forrásokban először felbukkanó 35-37 udvarhelyszéki település csupán hányadát jelenti az Árpád-kori településhálózatnak. A középkor végén a különféle összeírásokban Keresztár fiúszékkel együtt összesen 133 különálló település létezett, a teljes létszám 138-ra tehető. Ez a szám azonban folyamatosan változott, hiszen különféle okok miatt települések szűntek meg vagy olvadtak bele egy szomszédos, gazdaságilag előnyösebb helyzetben levőbe. A környezeti hatások miatt bekövetkezett településfelhagyást jól példázza az erdővidéki Kormos-patak völgyében található Dobó települése, amely már a 13. században létrejött.100 Lakosainak utolsó említése 1604-ből származik.101 Az 1614-es Bethlen Gábor által elrendelt összeírásban a település már nem szerepel. 1621-ben puszta birtokként a Dániel család területei között találjuk.102 Egy másik hasonló település 1623-ban tűnik fel a forrásokban, ekkor már, mint puszta.103 Tihadár pontos topográfiai beazonosítása még nem valósult meg, valahol Remete, Kénos és Patakfalva határában található. Mivel nem szerepel a 16. századi forrásokban, összeírásokban, 99 Mező 1996, 206-211. 100 Bordi 2009, 227-260. 101 SzOkl V. 155, 168. 102 D O. 1894, 95-97. 103 Mihály 2003, 9. 40
