Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Régészet - Nyárádi Zsolt: Helynévtan és régészet. Vizsgálódás az udvarhelyszéki falvak kezdeteiről
Helynévtan és régészet. Vizsgálódás az udvarhelyszéki falvak kezdeteiről közelében jött létre kisebb, az anyatelepülés neve mellé felvette a kis jelzőt is. Ha a régészeti adatokat vesszük figyelembe, akkor azt látjuk, hogy a 11-12. századi Galambfalva szomszédságában létrejött Kisgalambfalva nevű település már a 13. században létezett, a szintén korai Nagykede szomszédságában létrejött Kiskede esete is hasonló. A 13. századi leletekkel bíró Solymos település határában kialakult Kissolymos területéről szintén előkerültek 13. századi leletek, amelyek arra utalnak, hogy Sólymosnak eredetileg már korábban léteznie kellett. Nagybacon környezetében régészeti adatok híján egyelőre nincs információnk Kisbacon alapításáról. Nem ismerjük egyelőre Kisfalud nevének származástörténetét sem, amelynek a tőszomszédságában Kecset található, amellyel napjainkra össze is olvadt. Kis előtagú helynevek még az újkorban is jöttek létre. Jó példa rá a 19. században alapított Medesér szomszédságában létrejövő Kismedesér esete.84 Újszékely területéről már a 13. századból vannak régészeti adataink, az Oklánd szomszédságában létrejövő Újfalu kutatásaink alapján a 14. században létesült, ahol már a gótika korában templomot is építettek. A 13. csoportba olyan településeket soroltunk, amelyek eredendően népnevekből származtatható megnevezéssel bírnak. Három hasonló település (Oláhfalu, Olasztelek és Oroszhegy) az összlétszám 2,15 százalékát jelenti. Olasztelek és Oroszhegy románkori templommal rendelkezett, Szentegyházáról nincsen régészeti adatunk, de gótikus templomáról van információnk. A falvak egy csoportja (9 település, 6,47 százalék) a környezeti jellege alapján nyerte elnevezését. Ezeknek a helyneveknek a keltezése egyben a legbizonytalanabb is. Ez a csoport ugyanis az Árpád-kortól kezdve egészen az újkorig keletkezhetett. Hasonló helynevek a Hidegkút vagy a Medesér, amelyek a régészeti adatok alapján már az Árpád-korban létrejöttek, viszont Kőrispatak, Fancsika vagy Gagy létrejötte csupán a későközépkorra adatolható egyelőre. Oklánd, amelynek neve a német Hochland, azaz Felföld szókapcsolatból eredeztethető, régészeti adataink szerint románkori templommal rendelkezett, területéről pedig 13. századi kerámiaanyag került elő. Görgény és Nagymedesér területéről 11-12. századi településnyomok bukkantak elő. Mogyorós területéről egyelőre nincsen régészeti adatunk. Székelyudvarhely elnevezése feltehetően abból a királyi udvarhelyből származtatható, amely a Nagyküküllő völgyében található birtokok központja lehetett az Árpád-korban. Annak ellenére, hogy az udvarházat még nem sikerült egyértelműen lokalizálni, a későbbiekben várossá fejlődő település központi részéről különféle földmunkák során került elő korai leletanyag. Szintén vannak 12. századi leletek a közelben fekvő Budváron, ahol egy kőfallal övezett mentsvár is állt ebben az időszakban.85 Változások A helynévtani elemzések, mint láthattuk önmagukban nem teljességgel megbízhatóak, hiszen a puszta személynévből, a -d képzős, a -falva, -laka, -telke helynevek keletkezhettek jóval később, vagy jóval korábban is, amint azt a régészeti adatok mutatták. Ennek egyik fő oka az lehet, hogy a települések nevei olyan változásokon mentek át, hogy már az archaikus formát képtelenség felismerni, avagy a települések neve teljesen kicserélődött.86 Egyes kutatók ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is, hogy egyes településeknek esetenként akár több megnevezése is előfordulhat.87 Udvarhelyszék középkori történetéből egyetlen középkori adatunk van, amikor egy településnek két megnevezése fordul egy időben elő.88 Patakfalva a 14. századi pápai tizedjegyzékben 1333-ban villa Potok-ként szerepel89, 1334-ben viszont a Sanctus Laurentius90 alak jelenik meg, amely egyben a település védőszentje is volt. Az, hogy egy patrocíniumi eredetű településnévnek párhuzamos használatú variánsa van nem csupán településtörténeti okokra vezethető vissza.91 A települések névváltozatainak okaként Botár István a többszöri települési réteget, a több építési periódust látja, amelyek napjainkra szinte meghatározhatatlan kombinációkban fordulnak elő.92 A települések teljes névcseréje okozhatja a hely84 Benkő 1992, 92. 85 Sófalvi 2012, 117-119 86 Bényei 2012, 12-13. 87 Mező 1996, 228-230. 88 Hegyi 2012, 104-105. 89 MonVat. 1/1. 115. 90 MonVat. 1/1. 133. 91 Hoffmann 1998, 116, 92 Botár 2008,76. RÉGÉSZET I ARHEOLOGIE I ARCHAELOGY 39
