Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Figyelő - Kopacz Ildikó–Ladó Ágota: Kulturális örökség mint összetartó erő és közös kihívás a Balkánon. Még egyszer egy örökségvédelmi szakképzésről (2015. szeptember 9–20., Mitrovica, Koszovó)
Kulturális örökség mint összetartó erő és közös kihívás a Balkánon munka nélkül. Egyes vélemények szerint Szerbia azért sem adott autonómiát Koszovónak, hogy ne veszítse el azokat az értékes nyersanyagokat, amelyeket itt bányásztak. A háború után a KFOR békefenntartó hadseregek Trepcába is bevonultak, így az is két részre szakadt, az északi bányák a szerb határon belül maradtak. Az albán munkások visszatértek a déli egységekbe, próbálták azt helyreállítani, de a súlyos környezetszennyezés és az ország tisztázatlan politikai helyzete miatt nehéz új befektetőket találni.10 A 2015. szeptember 9-20. között megrendezett képzés tehát ezen összetett, rendezetlen helyzetű régióban zajlott, a helyieken, valamint e beszámoló szerzőin kívül számos albán, horvát és brit résztvevővel. A CHwB mellett a mitrovicai tábor szervezésében és lebonyolításában a hasonló elnevezésű, Heritage Without Borders munkatársai is fontos szerepet vállaltak. A Heritage Without Borders független társadalmi vállalkozást 2010-ben hozta létre a University College London (UCL) három egykori hallgatója. „Számos fejlesztésről, projektről szereztünk tudomást, főképp a világ azon részein, ahol a háború utáni újjáépítés során örökségvédelmi ismeretekre volt szükség, de a költségek és a nehézkes hozzáférés akadályt jelentettek. Ugyanakkor több friss végzettet, fiatal örökségvédelmi szakembert is ismertünk, akik készek lettek volna segítséget nyújtani, de nem rendelkeztek az egyéni szerepvállaláshoz szükséges eszközökkel. Úgy gondoltuk, olyan kezdeményezésekkel, projektekkel változtathatunk ezen a helyzeten, melyek különböző, segítségre szoruló helyi partnerek bevonásával összehoznák ezeket a munkacsoportokat - nemcsak elméletben, hanem ténylegesen, akár egyazon helyszínen is. ”11 A Heritage Without Borders munkatársai önkéntes örökségvédelmi szakemberek, akik igyekeznek megérteni a háború, konfliktus sújtotta országokban dolgozó kollégák helyzetét, a munkájukat megnehezítő körülményeket, és mindebből kiindulva arra vállalkoznak, hogy érvényes elméleti-gyakorlati szaktudás átadása mellett közösen tegyék meg az első lépéseket, közösen fogalmazzák meg a rövid-, közép- és hosszú távú célokat, lehetőséget teremtsenek szakmai kap10 Lynch 2012, 6-9. csolatok kialakítására. Ez a fajta együttműködés és közös munka ugyanakkor az adott projekt minden résztvevője számára olyan szakmai tapasztalatot is jelent, amely nagyban hozzájárulhat későbbi előmeneteléhez. Az elmúlt években a Heritage Without Borders Albániában, Algériában, Bosznia-Hercegovinában, Egyiptomban, Jordániában, Kazahsztánban, Koszovóban, Macedóniában, Montenegróban, Szerbiában, Tunéziában és Türkmenisztánban vett részt projektekben és szakmai csereprogramokban, munkatársai huszonnyolc múzeumban és régészeti lelőhelyen legkevesebb ötven különböző szervezettel együttműködve fejtették ki tevékenységüket. Az Egyesült Királyságból a Heritage Without Borders mindeddig ötvennégy önkéntes szakember bevonásával, összesen százötvennégy nemzetközi résztvevővel büszkélkedhet.12 E nagyszerű vállalkozásnak köszönhetően a mitrovicai képzést az Egyesült Királyságból érkezett, kiváló konzer- vátorok és kutatók - Alexandra Cantrill, Pieta Greaves, Helen Merrett, Sophie Louise Rowe, valamint Diana Walters - koordinálták, többen közülük jeles múzeumok, például a londoni Horniman Museum and Gardens munkatársai. A tábor első napján a szervezők, a szervezetek, valamint az összes résztvevő bemutatkozását követően Hajrulla Mustafa, a Mitrovicai Múzeum igazgatója ismertette röviden azt a kontextust, mely meghatározza a koszovói múzeumok jelenlegi helyzetét, és amelyet a képzés ideje alatt mindannyiunknak szem előtt kellett tartanunk. A Mitrovicai Múzeumot 1952-ben alapították, az 1960-as évekig székhelye a városi törökfürdő épületében volt, az intézmény csak 2009-ben költözhetett jelenlegi helyére, az egykori jugoszláv hadsereg kiüresedett székházába. Az igazgató elmondta, hogy a régióban a Mitrovicai Múzeum rendelkezik az egyik leggazdagabb gyűjteménynyel, fontos céljuk pedig az ifjúság figyelmének és érdeklődésének felkeltése, a múzeum azonban egyelőre igencsak tehetetlen. „Koszovóban nem létezik múzeumi törvény, sem költségvetés. Jelenleg a többek között horvát minta alapján elkészített törvénytervezetet tárgyalják. Az egyik legfőbb probléma az anyagi támogatás, a legalapvetőbb eszközök és felszerelések hiánya - például az intézmény saját 11 http://www.heritagewithoutborders.org/about (Letöltés: 2016. január 18.) FIGYELŐ I CRONICĂ I CHRONICLE 305
