Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Figyelő - Kopacz Ildikó–Ladó Ágota: Kulturális örökség mint összetartó erő és közös kihívás a Balkánon. Még egyszer egy örökségvédelmi szakképzésről (2015. szeptember 9–20., Mitrovica, Koszovó)
Kopacz Ildikó - Ladó Ágota autóval sem rendelkezik” - foglalta össze Hajrulla Mustafa. A múzeum nem készíthet felvételeket a különböző gyűjteményekben őrzött tárgyakról, így sem a médiában, sem a virtuális közösségi térben való megjelenés, figyelemfelkeltés, ismeret- terjesztés, népszerűsítés lehetőségével nem élhet. Az intézmény munkatársai azt remélik, a törvény megszületésével elkezdődhet a gyűjtemény digitalizálása. A Mitrovicai Múzeum számára ugyanakkor a szakképzett munkaerő hiánya is komoly gondot okoz. „Nagy szükségünk lenne egy régészre. Ezzel szemben a Pristinai Egyetem még csak most szervezi a módszeres régészképzést”- vázolta a helyzetet az igazgató. Az egymással és a helyzettel való ismerkedést az elméleti és módszertani alapismeretek átadása, elsajátítása követte: az oktatók, a résztvevők és a helyi szakemberek közösen járhatták körül a tárgyak szakszerű mozgatásának és dokumentálásának, a katalogizálásnak és a helyes címkézésnek, az állapotfelmérésnek, az értelmezésnek, a rágcsálókkal szembeni tartós védelemnek, az állagmegóvásnak és konzerválásnak, a csomagolásnak és szállításnak a kérdéskörét, kitérve a múzeumi tárgyakkal, esedeg veszélyes anyagokkal dolgozókra vonatkozó munkavédelmi előírásokra és intézkedésekre, valamint a konzerválás és restaurálás etikájára. Egy rövid tanulmányi kirándulás után a tábori idő második felében az addig tanultak gyakorlatba ültetésére került sor. A CHwB által rendezett örökségvédelmi szakképzések célja többek között az egyes programok végén a valódi, látható, tapintható eredmények felmutatása, ez Mitrovicában különösen jól tapasztalható: a megelőző évben oktatók, résztvevők és a helyi szakemberek közösen rendezték újra a Mitrovicai Múzeum néprajzi kiállítását nem kis figyelmet fordítva a megfelelő páratartalom és fényviszonyok megteremtésére és ellenőrzésére. 2015-ben az elsajátított ismeretek felhasználásával közösen végeztük el a Mitrovicai Múzeum gyűjteményében található néhány, meglehetősen elhanyagolt és rossz állapotban lévő tárgy konzerválását, valamint hozzájárultunk az esedeges kiállítás módjának kidolgozásához. 12 Végső projektünk A mitrovicai városi múzeum gyűjteményének egyik legizgalmasabb tárgya egy 14. századi bányásztáska. Kecskebőrből készült a pre-indusztriális korban. A bányászok fedezték fel a „jugoszláviai időkben”, és a Stantergi Ásványi Anyagok Múzeumában őrizték 1952-ig, amikor is a Mitrovicai Múzeum geológiai gyűjteményében kapott helyett. A Mitrovicai Múzeum negyven éven keresztül a városi törökfürdő, a hamam épületében működött, ahol a körülmények (magas páratartalom, alacsony fényerősség) megfelelőnek bizonyultak a műtárgy megőrzésére (találtunk egy 1979-es katalógusfotót róla, amelyen a táska még eredeti állapotát őrizte). A múzeum intézménye azonban pár éve új épületbe költözött, ahol a megváltozott kondíciókra reagálva a bőr hirtelen kiszáradt, alakot és méretet váltott, szinte felismerhetedenné téve a tárgyat. Projektünk során elkészítettük a műtárgy teljes dokumentációját (méretezés, címkézés, fotózás). Felmértük az állapotát (szegényesnek ítéltük, mivel nagyobb felületeken penészt, elszíneződéseket, szerves és vegyi szennyeződéseket, port találtunk; helyenként kisebb-nagyobb lyukak keletkeztek rajta a használattól, de a korábbi kiállítás módjától is). Beavatkozásunk során először porszívóval és ecsettel tisztítottuk a felületet, majd ragasztószalagot használtunk a pókhálók eltávolításához. A száraz penészt szivaccsal próbáltuk leszedni. Harmadik lépésként oldószeres tisztítást alkalmaztunk (vizet, majd 97%-os alkoholt teszteltünk és alkalmaztunk nagyobb felületeken). A műtárgy mozgatása, megfordítása is gondos figyelmet igényelt, savmentes papírból készült támaszokat, párnácskákat készítettünk a törékeny részek fixálására. A tisztítás során a tárgy belsejében megtaláltuk a régi, talán eredeti múzeumi címkét is. A műtárgy látványosabb konzerválása és restaurálása az újraformázás lenne, amely egyszerű, de időigényes művelet (hosszabb időszakra visszarakni egy nagyon magas páratartalmú helyiségbe). Nekünk nem volt lehetőségünk erre a tábor időkeretei miatt, de munkánkkal úgy érezzük, hogy sikerült hozzájárulnunk a kultúra egy piciny szeletének megőrzéséhez, mivel stabilizáltuk a műtárgy állapotát. 12 http://www.heritagewithoutborders.org/about (Letöltés: 2016. január 18.) 306
