Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Műtárgyvédelem - Benedek Éva: A Missae Sanctorum Franciscanorum, Velencében 1710-ben kiadott könyv restaurálása
Benedek Éva a merevítő szita nyomai. A papíron vízjelet nem találtunk. A latin nyelvű misekönyv szövege piros és fekete nyomdafestékkel készült, két sávban. A címoldalon vasgallusztintával3 írt „ Conventus Csikiensis 1928”bejegyzés látható. A címlapon és a könyvtestben is szép tipográfiai-grafikai díszítő elemeket: metszett iniciálékat, nagy kezdőbetűket, közép- és záródíszeket stb. láthatunk. A könyvnek hiányoztak az előzékei, és oromszegőt sem találtunk.4 A konzerválás, restaurálás célja, előkészítése, menete Mivel a restaurálás a nyomtatványok kiszedése, majd azonosítása érdekében történt, ezért meg kellett bontani a könyvet. (3. kép) Az enyv- vel összeragasztott lapok szétválasztása apró lépésekben haladva, száraz és félnedves állapotban történt. (4. kép) Szétválasztás után kb. 15 db nyomtatványlap, és több pici nyomtatott és kéziratos töredék került elő. A vékony, kevés ívfüzetből álló misekönyvet eredetileg len cérnával, három pergamencsíkra fűzték fel, és bordaközi kasírozó pergamennel megerősítették. A fűző cérnák elvágása után, láthatóvá váltak a levélpárok, melyek a restaurátori leszámozás után így néznek ki: 1- első levél első lapja a címlap, párja a4-es, 2-3 szintén egy pár, úgyszintén az 5-12,6-11, 7-10, 8-9, 13-22, 14-21,15-20, 16-19, 17-18. A könyvtesten kisebb nagyobb szennyeződések, szakadások, előzetes ragasztások, foxing5 foltok nyomai stb. mutatkoztak. A misekönyv tisztítása még szétszedés előtt, szárazon, radírgumi segítségével kezdődött. E feladatot esztétikai szempontból is szükséges elvégezni, mert sok fe3 E csodálatos, vízben oldhatatlan vasgubacs vagy vasgal- lusz tintát már a középkorban, széles körben alkalmazták. Késztésekor vasszulfátotot (Fe (II) S04) adtak csersavtar- talmú növények gubacsaiból kivont vizes kivonathoz, ami gallusz-savat tartalmaz. A vasszulfát és tannin keverési aránya befolyásolja a tinta színét és tartósságát. Kötőanyagként arabmézgát használtak. 4 Az oromszegő több mint ötszáz éve jelen van a könyvkötészetben. Díszítőmotívumi jelentősége mellett, szerkezeti funkciója, tartó, védő szerepe is volt. 7. kép - A hiányok kiegészítése átvilágító asztalon lületi szennyeződés, por, piszok távolodhat el a papírról. (5. kép) A könyvlapok nedves kezelése, azaz „mosása”, langyos vízben, a felületaktív zsíralkohol - szulfát,6 anionos mosószer, 0,2 %-os vizes oldatával valósult meg. (6. kép) Többszöri öblítés után a papírlapok szépen tisztultak. A „mosás” a kezelések egyik legfontosabb része, mert az enyhén lúgos, tiszta csapvízben, a papír cellulóz rostjaiból sok vízoldható termék, savas komponens távozhat el, és ezáltal a papír pH- értéke is javul.7 Sokszor etikai szempontból felvetődik a fehé5 A foxing foltokat (barnás, vöröses színűek) valószínű a papír enyvező anyagának gombás fertőzése okozza, de hozzájárulhatnak még a papírban jelenlevő egyes nehézfém (vas, réz) szennyeződések is. 6 A zsíralkohol-szulfátokat a zsiradékokból előállított szintetikus zsíralkoholoknak kénsavval, majd nátrium hidro- xiddal való kezelése útján nyerik. 7 A papír savasságának mértékét a pH-érték fejezi ki. Ennek közelítő mérésére szolgálnak az indikátor papírok, vagy a pontosabb mérést szolgáló pH-mérő műszerek. 296
