Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Néprajz - Kicsi Noémi: „No, ez volt az élet történelem, ami így belevitt a kántorságba”
,No, ez volt az élet történelem, ami így belevitt a kántorsúgba. ” böjt, kántorkocsma, kántornap, de ezeknek nincs közük a primér jelentéshez.12 A fentieket összegezve megállapíthatjuk, hogy nem olyan egyszerű és egyértelmű a kántori tisztség fogalma, hiszen nagyon sokrétű tevékenységet és státust takar: az énekes diáktól és az előénekes- től a muzsikusig, az orgonistától az énektanárig, a karmestertől a kántortanítóig, az egyházi énekvezértől a templomi zene magiszteréig hol szélesedett, hol szűkült a paletta, melynek az évszázadok során egyik vagy másik tartalma kapott nagyobb hangsúlyt, illetve morzsolódott le teljesen. A lévitákról Benkő András (2000) Mondjatok dicséretet című himnológiai, az egyházi ének történetének összefoglalóját a vallástanárjdőlteknek és kántorképző főiskolai hallgatóknak szánt jegyzetében olvashatjuk egy rövid fejezetben.13 A kántori tisztség szorosan összefügg az egyházi zene történetével, annak különböző korszakaival, a hangszerhasználattal, annak liturgiái funkcióival és az orgonaépítészet történetével. Itt elsősorban a történelmi korszakok olyan egyházi fordulópontjaira gondolok, mint a reformáció, a hitújítási törekvések, a felekezeteken belüli egyházzenei reformok, egy-egy új énekeskönyv bevezetése, amely meghatározta a kántori tisztséghez tartozó, mind a külső, formai, mind a belső, tartalmi követelményeket. A reformáció korából a nagykőrösi egyházi levéltári anyagok és jegyzőkönyvek alapján Pap Ferenc által összeállított (2008) Kántor és pulpitus a reformáció korától című tanulmányában olvashatunk a kántor szerepéről és helyéről a liturgikus térben. „A cantor az istentiszteleti-liturgikus éneklés vezetője és szervezője, aki történetileg a szentély közelében, a liturgikus cselekvéshez fizikailag is szorosan kapcsolódva helyezkedett el. Legitimitását ez a legfontosabb szolgálat jelentette. A római bazilikában az archicantor (^főéne- kes), a középkorban a succentor vezetése alatt álltak a templomi énekesek. A középkorban a liturgikus rend meghatározása, a szolgálatok beosztása, 12 Ortutay 1980, 233. 13 Benkő 2000, 10. 14 Pap 2008, 357. 15 „A pedellus [...] képzettsége szerint nem több félbe maradt diáknál, foglalkozása szerint pedig kántor, sekrestyés, harangozó vagy éppen jegyző is egy személyben. Závodon a ludimagiszterek, azaz kántortanítók a klerikusokhoz ha1. kép - Noviciusként a ferenceseknél a templomi-liturgikus tárgyak őrzése egyaránt a succentor hatáskörébe tartozott. A cantor pl. a székesegyházi káptalan tagja, azaz kanonok volt (éneklő kanonok), ez a tény feladata és felelőssége kiemelt voltára figyelmeztet.” Ezeket az egyházi hivatalokat egyházi szolgálati rendbe sorolták, feladatuk végzésére ünnepélyes felhatalmazást nyertek.14 Rosner Zsolt (2001/2002) a Kántorok XVIII, századi elődei című tanulmányában a Závod plébániájához tartozó iskolamesterek (a ludimagisterek, Scholae Rectorok, praeceptorok) tevékenységéről15 az 1729., 1755., 1783., 1811. és 1828. vizitációs jegyzőkönyvek alapján ír rövid összefoglalót. A 18. század elején az oktatás még az egyház keretében zajlott, és fő feladata a vallási nevelés, illetve a felekezetek apparátusa részére az utánpótlás biztosítása volt. sonlóan az egyházközség alkalmazásában álltak. Feladatuk elsődlegesen a liturgia irányítása volt a nép részéről a szentmisében, továbbá az imádságok előimádkozása és az énekek vezetése szentségek és szentelmények kiszolgáltatásakor. A gyermekek oktatása kezdettől fogva feladatuk.” (Lásd: Rosner 2001/2002, 62. NÉPRAJZ I ETNOGRAFIE l ETHNOGRAPHY 249
